Bizonyos zenetudományi és nyelvészeti ismeretek alapján nem nehéz felfedeznünk, hogy a beszéd- és énekdallam között létezik az összefüggés. A téma kutatói fontos tanulmányokban összegezték az összefüggés lehetőségeit, mégis maradtak fehér foltok ebben a kérdéskörben. Még ma sem látjuk pontosan, hogy milyen szabályok alapján épül rá a beszéd dallamsajátságaira az énekelt vers dallama.
Már 1914. július közepén jártunk, amikor még mindig voltak, akik megemlékeztek a trónörökös pár meggyilkolásáról.
Az 1930-as, 1940-es évek egyik méltán ünnepelt „dívája” volt Muráti Lili (Teodóra Aurélia, 1911-2003), Vaszary János (1899-1963) színész, színigazgató, rendező, színműíró későbbi felesége (1941-től).
Úgy, hogy hirtelen nem találjuk meg az adott szó, szókapcsolat írására vonatkozó szabályt a HSz.-ben. Úgy, hogy gátlástalanul (a szabályokkal mit sem törődve), csak az ösztönös nyelvérzékünkre támaszkodva írjuk a kérdéses szót.
Amint közeledünk 1914. júliusának közepe felé, úgy szaporodnak meg a pécsi sajtóban is az elemző cikkek a gyilkos merénylet utáni helyzetről, különös tekintettel a szerbiai fejleményekre és a monarchiával való viszonyára.
A nagyhírű Pécsi Dalárda az 1926. évi márciusi hangversenyén fönnállásának és működésének újabb jelentős állomásához érkezett, amelynek személyes vonatkozása volt, mégpedig nem is akármilyen: dr. Boldis Dezső főkarmester 50. alkalommal dirigálta az ismét az ország elsői között nyilvántartott többszólamú vegyeskarát.
Mindannyian tudjuk, hogy az első kis versikéket, kiolvasó rigmusokat édesanyánktól kaptuk ajándékul az álomba ringató népmesékkel együtt. Ezek a szövegek, bűvös szavak jelentik anyanyelvünk pilléreit.
Ahogy 1914. július közepe felé közeledünk sorozatomban, a trónörökös pár haláláról egyre inkább átkerült a súlypont a helyi sajtóban is a gyilkos merénylet kivizsgálására, és a „forrósodó” belgrádi-szerbiai-balkáni helyzet ismertetésére.
a következőkben a liberális „Pécsi Napló” (1892-1944) július 12.-i számából következnek írások. Elsőként jöjjön a „Baranyai emlék Ferenc Ferdinándról” című visszaemlékezés-anekdota. „Ezelőtt mintegy tizenöt-húsz évvel Sellyén is megfordult Ferenc Ferdinánd trónörökös. Még idősbb (sic!) gróf Draskovich Ivánnak volt a vendége. Részt vett a tiszteletére rendezett szalonka-vadászaton.
Ha mecsekalji városunk egyik világhírű fia, Ernster Dezső operaénekes (1898-1981) ragyogó életpályáját összegezzük, pécsi gyökereire lehetük büszkék először. A pécsi zsidóság 1848-tól egyre jelentősebb szerepet játszott városunk életében, és ebből nem maradhatott ki a kultúra sem.
Impresszum | Facebook | Soundcloud | RSS | Hoszt: Infocsoport | WEB: Netmester Produkció | Copyright © 2026 | WordPress Theme by MH Themes
