Névtani témájú írásaimban törekedtem az adott téma szakirodalmi előzményeinek ismertetésére is. Külön gyűjtöttem a baranyai helynevek magyarázatáról, értelmezéséről szóló írások szerzőinek életrajzi adatai, a tudósok munkásságának főbb eredményeit.
Az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével közlöm a liberális „Pécsi Napló” július 25.-i száma hosszú vezércikkét, „Csak nyugalom és hidegvér!” címmel – előző napi dátummal.
Barátunk és szerzőtársunk, Kéri Katalin tanulmánya is olvasható a Nők társadalomtörténete a 20. századi Magyarországon címmel a közelmúltben megjelent tanulmánykötetben.
Dave de Bronkarttal, a világszerte ismert „e-pácienssel” előadását követően beszélgettünk 2026. április 10-én, A jövőkutatás az orvoslásban és élettudományokban című konferencián, a Magyar Tudományos Akadémia Felolvasótermében.
Pünkösd vasárnap és hétfő 1928-ban május 27-28.-ra esett. Ezekben a napokban sikerült elérnie Fodor (Fuchs) Oszkárnak (1880-1950), a Pécsi Nemzeti Színház akkori szemfüles igazgatójának, hogy a nemzet ünnepelt primadonnája, Fedák Sári (1879-1955) három napos vendégszereplésre hozzánk jöjjön.
A baranyai helynévkutatás 200 éves történetének bizonyára mérföldköve és felülmúlhatatlan műve a Baranya megye földrajzi nevei [BMFN] című monográfia. E névgyűjtemény a jelenkori névtudomány állapotára utal elsősorban, de mutatja egyúttal elődeink áldozatos munkájának eredményeit is.
A konzervatív „Dunántúl” (1911-1944) július 25.-i számának kezdő lapja „Politikai Jegyzetek, Demars — illeték vita — Rehabilitáció” címmel kezdődik – amint ezt az elmúlt rész egyik illusztrációjában látható volt. Lássuk.
Tettye, „A Mecsek Kapuja” már régóta tavasztól őszig a pécsi rendezvények sokaságának adott otthont, nem csoda, hogy a városunkban élők sűrűn látogatták ezeket az összejöveteleket.
A beállítódásról írt dolgozatomat elküldtem nyelvész kollégáimnak és a nyelvészettel nem foglalkozó néhány barátomnak is. Valamennyien érdekesnek találták a téma kifejtését és a „példatörténeteimet”. Néhányan megjegyezték, hogy a fogalom bonyolultsága miatt szükséges lenne, ha más tudományágak kutatói is hozzászólnánk ehhez a kérdéskörhöz.
A konzervatív „Dunántúl” (1911-1944) július 24.-i számának vezércikke „Tisza futása” címmel, „-er.” titokzatos aláírással a következőt jelentette ki a képviselőház előző napi ülését summázva.
Impresszum | Facebook | Soundcloud | RSS | Hoszt: Infocsoport | WEB: Netmester Produkció | Copyright © 2026 | WordPress Theme by MH Themes
