A február a farsangi időszak „sűrűje” volt 1905-ben is. Ekkor valóban egymást érték a jelentős bálok, amint azt az előző részekben is láttuk. Ebben a részben is ezt folytatom – az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével.
Alighanem Krúdy Gyula az a próbakő, amely egy évszázada nagy biztonsággal osztja két táborra a magyar olvasókat: Krúdy-hívőkre… és a többiekre. Ne minősítsük egyik tábort sem, se rajongásukat, se kritikájukat ne tűzzük a homlokukra. Töredelmesen megvallom, nem tartozom a Krúdy-hívők táborába.
A Szépművészeti Múzeum szeptember 28-ig megtekinthető időszaki kiállítása modern és kortárs alkotók kései korszakaiban készült rajzait és sokszorosított grafikáit mutatja be.
Baranyában a 20. század során a legismertebb, nemzetközi hírű művészek mellett számos olyan alkotó, olyan kismester élt és dolgozott, akik tehetségük és képzettségük ellenére alig kerültek be a kortárs képzőművészet vérkeringésébe, csak lazán vagy sehogy sem kötődtek művészi csoportosulásokhoz, és kenyerüket is jobbára pedagógusként keresték.
Ha a január a farsangi időszak kezdeti hónapja volt, akkor a február annak kiteljesedése, ugyanis ekkor tartották a legtöbb vigalmat, amelyek városunk minden társadalmi rétegét megmozgatták.
Fénnyel festett történelmi épületek, tüllök tengerén lebegő fénylények, interakció a mesterséges intelligenciával – a Zsolnay Fényfesztivál 2025-ben is minden érzékszervedet elvarázsolja. Ez nem csak egy fesztivál – ez Európa egyik leglátványosabb városi rendezvénye, ami július 3-6. között immár kilencedik alkalommal borítja fényárba Pécset, több mint százezer érdeklődőt vonzva a városba.
Kezdjük az 1905. februári hónapot a február 1.-jén, szerdán a Pécsi Naplóban közölt farsangi naptárral, amely áttekintette a hátralévő évadot – átnyúlva március hó elejére.
Habent sua fata libelli… – a könyveknek bizony megvan a maguk sorsa. Mire 1940-ben megjelent a Magyarország, de főleg Erdély sorsát az első világháború kitöréséig követő szövegóriás, az olvasók figyelmét már jórészt a következő világégés rémségei kötötték le, Erdély pedig a legújabb kori, többszörös országdarabolás helyszíne és tragikus elszenvedője lett.
Az 1905. évi pécsi farsangi évadnak az volt az egyik pozitív jellemzője, hogy a nagyon zűrös kül- és belpolitikai események – élükön az orosz-japán háború és az orosz forradalom híreivel –, valamint az hazai országos parlamenti választások mellett, annak „árnyékában” széles palettája volt az éveleji hónapok rendezvényeinek.
Hajnal Éva „az a nap” című verseskötetét lapozgatni élmény. Végigolvasni pedig művészeti utazás. Nemcsak a tartalommal nagyon rezonáló kötetmegjelenés, a sokszínű és erős lírai formavilág és Kiss Andrea fejezetnyitányokat erősítő képei okán.
Impresszum | Facebook | Soundcloud | RSS | Hoszt: Infocsoport | WEB: Netmester Produkció | Copyright © 2025 | WordPress Theme by MH Themes
