Észak-Európa – 18. Norvégia: Bergen

2005. május 20., péntek Komlós Attila 0

Az ország második legnagyobb városa a közel 230 ezer lakosú Bergen. 1070-ben alapította Olaf Kyrre. A 12-13. században királyi székhely, az ország fővárosa volt. Virágkorát Hanza kereskedővárosként 1350 és 1550 között élte. Sétánkat a kikötőben kezdjük. Itt terül el közvetlenül a parton a Torget, vagyis a hal-, virág-, gyümölcs- és zöldségpiac. E különleges északi város hangulatával még jobban azonosulhatunk, ha a halpiacon vásárolunk magunknak például egy lazaccal és garnélarákkal gazdagon megtöltött szendvicset, majd az egyik padra leülve, jóízűen elfogyasztjuk.

No Image

A szakítás után

2005. május 20., péntek Holló Ervin 0

Sajnos vége ennek a szép időszaknak,
De az élet megy tovább, így hát ki kell, hogy tartsak!
Hiba lenne eldobni az életet,

No Image

Novemberben a tudományos világ fővárosa leszünk

2005. május 20., péntek Szarvas István 0

A Magyar Tudományos Akadémia hattagú vezérkarában csak egy új van. Rendkívül magas szavazati aránnyal választották az MTA elnökévé Vizi E. Szilvesztert – 375 szavazatot kapott a lehetséges 436-ból. Szavazási jogosultsága a tudományok nagydoktorainak és az akadémikusoknak volt. Az Akadémia új főtitkára Meskó Attila, elődjét, Kroó Norbertet alelnökké választották.

No Image

Nyírfák

2005. május 20., péntek Lelkes Miklós 0

A tündér fényen átszökő haját
csókolta vágyó csendű némaság,
s megállt fekete titkú fák alatt

Barangolások Erdélyben 39. – Bihar-hágó, Preszáka, Magyarigen, Szászfehéregyháza

2005. május 20., péntek Antos Árpád 1

A Partium határaként jelzik vidékét. Az 1140 méter magas hágó környékén remek sípályák találhatók, a szezon decembertől áprilisig tart. Lassan kiépülnek a vendéglátás eszközei, a szállodák és a sífelvonók. A hágóról félórás sétával érhető el a 100 méter mély, árokszerű Rozsda-szakadék. A hágó alatt fakad a Fekete-Körös, és itt kezdődik a móc föld különleges néprajzi területe.

Elmentél, s nem is búcsúzhattunk…

2005. május 20., péntek Ambrus Attila József 0

Másfél év. Ennyi jutott. Először, amikor megláttalak a társaságban, gondoltam, hogy egy idős ember ül ott az asztalnál. Nem volt még helyem, így melléd kerültem. Este a búcsúzásnál már melegen szorítottuk meg egymás kezét.

No Image

Zsíroskenyér

2005. május 20., péntek Kocsis József 0

Ma jót lakmározunk, zsíroskenyér lesz vacsorára, mondja Irén, és összefut a nyál a számban; erre gondolok aztán még sokszor a nap folyamán, az ebéd most csak közbeeső, jelentéktelen megállóhelynek tűnik, az este a nagyállomás gondolataim sínpályáján a végállomás; párnázott várótermében elidőzünk majd hosszan, elképzelem előre, kényelmesen elnyújtózunk a széken, várjuk, hogy az asztalközépre kerüljön végre a lakománk.