Sötétedő
Egy kéz adott… de Kéz volt,
vagy árny formált kezet?
Adott… s mi volt csak látszat?
S mi az, mit visszavett?
Hónap: 2010 május
Káplár László Jó Ember Díj 2010 – Gulyás Jánosné és Gulyás János
Már hét éve, hogy elment Káplár László, az MTI Baranya megyei szerkesztőségvezetője, mégis itt maradt: az emlékére létrehozott alapítvány már ötödik alkalommal adta át a Jó Ember Díjat. Az idei díjátadó ünnepség április 17-én a pécsváradi várban zajlott, ahol az István király szálloda támogatóként adott méltó helyet a rendezvénynek.
250 Hetedhéthatár – Búcsú a nyomtatott laptól
Tizenkét és fél év után elköszön a Hetedhéthatár magazin nyomtatott változata – stílusosan: a 250. szám megjelenésével. Ezentúl az interneten él tovább a lap – azaz nem végről beszélünk, hanem az újság történetében egy másik fejezetről. A mostani szám 32 oldalából maradt körülbelül 2000 karakter arra, hogy búcsút mondjon a kiadó-szerkesztő.
Május, virágillat, madárdal
Jelentéktelen, személyiség nélküli figura volt, tornatanárból lett igazgató; testessége, sötét keretes szemüvege inkább igazgatónak mutatta, nehéz volt már felismerni benne az egykor mozgékony, energikus testnevelőt. Hacsak célbadobási technikájának finom kidolgozottságáról nem: hatalmas kulcscsomójával tévedhetetlenül célba talált, ha azt nevelési megfontolásból egy-egy nyughatatlanabb gyerekcsoport közé hajította.
„Összetartozunk most már az idők végezetéig…”*
Szeretteink fogytával mindegyre árvábbak leszünk. Ezt siratjuk, a magunk árvaságát, a rájuk emlékezésben. Csapzottan, tépetten, némán, mint a megszedett gyümölcsfák a kertek alji ködben. Nem könnyek jeleznek okvetlenül minden sírást. Sír az őszi szél, a hegedű, a körfűrész, a nedves, nyirkos fa a parázson, és nem gondolunk hallatán könnyre.
Képzelt riport egy artistával
– Csapjunk a közepébe. Lenyűgöző írásai vannak. Hogyan csinálja? – Egyszerű. Nekem ugyanis nyűg az írás. Éva asszony szerint is nagyon nyűgös vagyok. – És […]
Lengyelország – 3. Északi tájakon
Lengyelországi kirándulásunkat a Mazuri-tavak vidékén folytatjuk, majd ellátogatunk egy hatalmas lovagvárba. Utazásunkat a Balti-tenger partján zárjuk, ahol felkeressük Gdanskot, Gdyniát és egy kedvelt tengerparti üdülőhelyet. A Mazuri-tavak vidéke az aktív kikapcsolódás kedvelőinek paradicsoma. A sík terület, melyet néhány ezer évvel ezelőtt még összefüggő jég borított, ma tavakkal, folyókkal, csatornákkal sűrűn átszőtt vadregényes vidék. Bevezetésként a történelmi hangulatú Olsztynban teszünk egy sétát – ez a város a Mazuri-tavak víziturizmusának központja, de pompás műemlékei miatt is igen kedvelt úticél.
Fekete-fehérben – Tóth Károly fotókiállítása Pécsett
Tóth Károly az 1957-ben alakult Mecseki Fotóklub alapító tagjainak egyike, 1955 és 2006 között Pécsett élt és dolgozott, azóta Budapesten lakik. Barátunk és szerzőtársunk kiállítása […]
A Tanár úr
Sarkady Sándort nagyon sokan ismerik, nem feltétlenül személyesen. A legkisebbek a dallamos és ritmikus verseivel (néhányuk megzenésítve is a gyerekek kedvencei közé került), a nagyobbak verseivel, műfordításaival, irodalomtörténeti írásaival találkoztak, az erre hivatottak – mint az óvópedagógusok számos nemzedéke – a nyelvészeti és pedagógiai tanulmányait forgatják, a tárlatlátogatók és műkedvelők a művészetkritikai elemzéseit hallgatják-olvassák.
Emberimádás – szobrokban –
Fenti címekkel jelent meg Bogádi Kis György írása Bánki Judit Hagner szobrairól 2002 őszén, azt követően, hogy a Pécsi Műhelygalériában (Nőt Béla és Ilona galériájában) barátunk és szerzőtársunk nyitotta meg a Németországban élő szobrászművész kiállítását. Ez év őszén, szeptember 3. és 16. között a Határokon Túli Magyarságért Alapítvány Pannon Magyar Házában (Pécs, János u. 22.) lesznek megtekinthetők Bánki Judit Hagner szobrai.