rügyfakadás
tegnap láttam, megnéztem ma is
a rügyet, ahogy a fények színezik,
langyos esőben ékszerként ragyog,
percekig azt hittem földi csillagok
tegnap láttam, megnéztem ma is
a rügyet, ahogy a fények színezik,
langyos esőben ékszerként ragyog,
percekig azt hittem földi csillagok
Károly bézbólsatyában – Carl den sextonde Gustaf, azaz tizenhatodik Károly Gusztáv. Így hívják a svéd királyt. A becsületes neve Carl Gustaf Folke Hubertus Bernadotte. Ez még inkább királyi név. Főleg, ha hozzátesszük, hogy egyes történészek szerint nem is tizenhatodik. De ne ragadjunk le a számoknál!
Alfred Stieglitz (1864–1946) német származású világhírű fotóművész, a fotótörténet egyik legfontosabb szereplője. New Yorkban kezdte iskoláit, majd Berlinbe utazott, ahol gépészmérnöki tanulmányokat folytatott. A fényképezéssel a német fővárosban ismerkedett meg, ott vásárolta első fényképezőgépét. Kísérletezésbe fogott, megpróbálva a fényképezés addig ismert korlátait átlépni.
gyémánt koccan falamon
ambivalens fénye villan,
mintha vágy – feszítővason,
Egy petákot sem hoz, hiába írod.
Inkább fújj meg, ha mást nem, egy sípot!
Aki olvas, és talán meg is érti,
a miértet még csak meg sem kérdi.
Kellemes meglepetés. Honnan a csudából vettem azt, hogy hidegek, tartózkodóak irántam a kedves rokonok. Hiszen még Gyuszika is eljött, Csöpi legkisebb unokája, aki aztán csakugyan naphosszat ki sem mozdul otthonról. Akár a nagyanyja. Ilyen a természetük – vettem számba, ki tisztelt meg a látogatásával. Most sincs itt, meg Zsolti, az exfutballista családostól.
Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig.
Mért vársz tőlem szép szavakat,
cizellált s újdonatúj fordulatot?
Versemhez nincs csodamúzsa!
Ő csak vájt fülűeknek búg
Amikor láthatóan a „keleti blokkból” jött három fiatal megérkezett, hosszú sor állt a lerobbant négyemeletes háznál. A bejárat előtt eléggé vegyes társaság várakozott. Színesek, arabok, toprongyos francia urak is, persze. „Chambres” volt kiírva egy kopott falon, ahol a fogatlan neonlámpán a „h” és „m” betű reménytelen várt pótlásra.
A Magyar Wikipédia ezt írja a Montmartre eredetéről: „A legenda szerint a domb azért kapta a Mons Martyrium (Mártírhegy) nevet, mert 250 körül a rómaiak itt fejezték le több mártírral együtt Szent Dénest.” De van egy másik etimológiája is a Montmartre-nak, amelyik nem egy legendán, hanem történelmi tényeken alapul.
Impresszum | Facebook | Soundcloud | RSS | Hoszt: Infocsoport | WEB: Netmester Produkció | Copyright © 2025 | WordPress Theme by MH Themes