Magyarország EU-tagságának húszéves évfordulója alkalmából tizenkilenc európai város elevenedik meg Burger Barna kameráján keresztül és a képekhez írt szövegrészletek által a MNKK – Petőfi Irodalmi Múzeum legújabb szabadtéri kiállításán. A Meg nem írt képeslapok című tárlat a 2017-ben elhunyt fotóművész utolsó munkájából válogat.
Magyarország EU-tagságának húsz éves évfordulója alkalmából huszonnégy európai város tűnik fel Burger Barna kameráján keresztül, és a képekhez írt szövegek részletei által a Petőfi Irodalmi Múzeum 2024. július 8-án 18.00 órakor nyíló szabadtéri kiállításán. A 2017-ben elhunyt fotóművész utolsó munkájában a képek és a hozzájuk írt novellák kerülnek dialógusba, a nyelv és a fény szilánkjainak kaleidoszkópszerű játékára épülve – ebből láthatnak a PIM látogatói egy szemelvényt.
A Petőfi Irodalmi Múzeum 70 éves működése alatt fényképész-generációk váltották egymást, alakítva az irodalom vizuális tablóját. A halandóság törékeny arcai fotókiállítás második része, A múzeumi fényképészek íróportréi ezeknek az évtizedeknek napi munkájába ad betekintést, amely a műtárgy-felvételek, reprodukciók készítése, kiállítások és irodalmi események, helyszínek fényképezése, kiadványok anyagának fotózása mellett írói arcképek megörökítését jelentette.
Erik Johansson fotográfus, vizuális művész. 1985-ben született Svédországban, jelenleg Prágában él. Alkotásain szürreális világokat jelenít meg; számára a fényképezés nem a pillanat megörökítését jelenti, hanem egy-egy előre kigondolt terv, elképzelés megvalósítását. Arra törekszik, hogy egyetlen, valósághű kép segítségével történetet meséljen el, még úgy is, hogy az adott kép lehetetlennek tűnő elemeket tartalmaz.
Április 26-ig tekinthető meg Budapesten, az INDA Galériában Krász Kíra Etiquette című kiállítása. A művész munkája az etikett (viselkedéskultúra) és etikett (címke) közötti rejtelmes viszony feltárásával foglalkozik. Elsőként XIV. Lajos francia király alkalmazta a mai értelemben vett etikettet, ugyanis udvarában különféle szabályok szerint illett viselkedni. A mendemondák szerint az első címkék – kertésze kérésére – arra hívták fel a figyelmet, hogy a Napkirály impozáns kertjében milyen útvonalon lehet közlekedni, a fűre taposás elkerülése érdekében. A király terített asztalánál is mindennek megvolt a helye: elvárás volt, hogy a konyhai segédek elsajátítsák a hajtogatás művészetét, ezért 25-féleképpen kellett megtanulniuk asztalkendőt hajtani.
A Magyar Fotóművészek Szövetsége egy generációkat összefogó csoportos kiállítást szervez közel 200 alkotó részvételével 2024 március 23. és április 28. között Pécsen, a Pécsi Galériában és a Martyn Galériában. A két helyszínen párhuzamosan zajló kiállításon a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának tagjai (FFS) és a Magyar Fotóművészek Szövetségének tagjai (MFSZ) mutatják be legfrissebb munkáikat.
A művészneved: szélágnes. Budapesten születtél negyvennégy július 25-én, ott is élsz, de a kapcsolatod Tolnával–Baranyával jó hatvan éves…
Gimnáziumi padtársam és azóta is kedves barátnőm, Buzássy Sári családja Pécsett élt. Sok-sok, diáktársakkal közösen szervezett autóstoppos úttal kezdődött az én Pécsre járásom. Legtöbbször a mecseknádasdi románkori templomnál éreztünk rá: Már majdnem megérkeztünk!
Komoly kihívásokkal kellett szembenéznie annak a nőnek, aki a 20. század első felében filmkészítő szeretett volna lenni az Egyesült Államokban. Miközben a nők részt vettek az álomgyár nyersanyaggal való ellátásában, afelől nem lehetett kétség, hogy a termékek előállítói, vagyis azok, akik a kamera mögött foglaltak helyet, férfiak. Ruth Orkin (Boston, 1921. szeptember 3. – New York, 1985. január 16.) nem választhatta azt a pályát, amely iránt elhivatottságot érzett – legalábbis nem úgy, ahogy elképzelte –, és ez alapvető módon határozhatta meg fotográfiai munkásságát.
November 26-ig tekinthető meg a Mai Manó Házban Krász Kíra Dorottya kiállítása, Thought after Taught címmel. A művész munkásságában a fotográfia fizikai tulajdonságainak összjátékát kutatja: a forma és az anyag együttes hatását. Analóg technikával készített felvételeit fotográfiai technikák mellett ötvözi rajzolással, kivágással, montázzsal, valamint rétegeléssel.
2023. október 26-án 17 órakor nyílik Stépán Virág fotókiállítása, „Amikor a rendkívüli válik hétköznapivá” címmel Pécsett, a Művészetek és Irodalom Házában 17 órai kezdettel. A kiállítást Bojár Iván András nyitja meg. Az elmúlt közel két évünket itt Közép-Európában az Ukrajnában zajló orosz agresszió, a háború hírei dominálják. Korunk jellegzetessége, hogy a tények különféle manipulatív torzításban jutnak el hozzánk. Stépán Virág fotós azonban a valóságra volt kíváncsi.
Impresszum | Facebook | Soundcloud | RSS | Hoszt: Infocsoport | WEB: Netmester Produkció | Copyright © 2025 | WordPress Theme by MH Themes
