Helytörténet

A Pécsi Dalárda 50 éves jubileuma 1912 – a helyi sajtóban – 2.

2026. augusztus 24., hétfő Dr. Vargha Dezső 0

Mert, hogy Fünfkirchentől eljutottunk Pécsre, azt javarészt a Pécsi Dalárdának köszönhetjük. Hogy Pécs városa ma a magyarságnak egyik legerősebb vára, hogy ebben a városban új élet fakadt, hogy az idegen ajkúak szíve felénk hajolt, hogy magyarrá lett ez a Mecsekalji város, azt sok tekintetben a Pécsi Dalárdának köszönhetjük.

A Pécsi Állami Áruház megnyitása 1949 december – a Dunántúli Naplóban

2026. augusztus 10., hétfő Dr. Vargha Dezső 0

Ha a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Baranya Megyei Szervezete lapja, a „Dunántúli Napló” (1948-1990) 1949. december eleji számait föllapozzuk, a Sztálint, az 1949-es alkotmányt, az első ötéves tervet, és összefoglalva a Rákosi-kort ájultan dicsőítő cikk-halmaz mellett megtaláljuk – az akkori kor szellemében – a pécsi Állami Áruház megnyitásának tudósításait is.

Egy kis pécsi kultúrbulvár

2026. július 28., kedd Komlós Attila 1

Pécs huszadik századi kultúrtörténetét és az időszak abszurditását sűríti magába az a különös építmény, amely a temetőben található, a pezsgőgyártásról ismert Littke család néhány tagjának emlékét őrzi, építéséhez Zsolnay kerámiát is felhasználtak, és bő hat évtizede a helyi munkásmozgalom hőseinek végső nyughelye. Ez a Munkásmozgalmi panteon. Utánajártunk az építmény történetének.

Sásdi Hősök Emlékműve avatása 1929 – a helyi sajtóban

2026. július 27., hétfő Dr. Vargha Dezső 0

A két világháború közötti időszakban – különösen 1928. után – nagy gondot fordítottak az I. Világháború helyi hősi halottai emléke ápolásának. Sorra épültek a településeken az emlékművek, a halottak neveinek föltűntetésével. A Hegyhát központjában, Sásdon 1929. július 7.-én, vasárnap jött el ez a nap, az avatást pedig igencsak illusztris személy végezte.

Máré-vár, Magyaregregy, Kárász 1940 július – a Pécsi Naplóban

2026. július 6., hétfő Dr. Vargha Dezső 0

A kor egyik legjelentősebb pécsi újságja, a liberális „Pécsi Napló” (1892-1944) – a másik a konzervatív „Dunántúl” (1911-1944) – 1940. július 3.-i számában „Hová tartoznak Máré-vár romjai? — Magyaregregyhez, avagy Kárászhoz?” főcímmel, „Fürdőélet, vasérc, kőszén és aranyleletek a Hegyháton” alcímmel, a talányos „(K. J.)” tudósítói monogrammal hosszú írás jelent meg a következő bevezető szöveggel: „Magyaregregy—Kárász, június hó végén. (A ’Pécsi Napló’ kiküldött munkatársától.)” bevezetővel.