Biciklis bankrablók címmel jelent meg Kő-Szabó Imre barátunk és szerzőtársunk legújabb e-könyve. A könyvhöz kedvcsinálóként a szerző bevezetőjét idézzük. Minden ember élete során utat választ, melyen szeretne haladni, végig menni rajta. Persze vannak, akik több utat is bejárnak, de nem biztos, hogy ők a nyerők. A választás ténye nem áll meg, mert mindenkinek kell választania.
A kilencvenes évek végét írtuk. Az Iparos Kisvendéglőben, törzshelyünkön gyülekeztünk. Nyáron kint az árnyas fák alatt. A fiatalok a korukhoz illő türelmetlenséggel, az idősebbek az élettapasztalatukból adódó megfontoltsággal „dobták fel” az éppen aktuális, számukra fontos (vagy annak tűnő) témát. Aztán mindenki hozzászólt. Néha Ő is.
Tóth Karcsi mindig is kortalannak számított, pedig amikor elindult a Hetedhéthatár 25 évvel ezelőtt, már túl volt a hetvenen. Barátunk és szerzőtársunk a talpig úriember fogalmának megtestesítője, kedvessége, tapintata, szerénysége feledhetetlen. 95 év és 5 hónap adatott meg neki a földi létben.
Amikor ezt az e-könyvet kezdtem összerakni, a címadó riport – (Halál négy keréken) – egyből aktuálissá vált. Azon a héten hat olyan baleset volt az országban, ahol az autósok a vasúti átjárókat semmisnek tekintették. Meg is lett az eredménye, hat összeroncsolódott, semmivé vált autó és a felelőtlenségből eredően, több halott.
Hetedhéthatár. Huszonöt év. Negyed évszázad. – Mecénás, stabil háttér volt (sajnos, már csak múlt időben mondhatjuk) Leidecker Lajos, aki rendszeres anyagi támogatása mellett, ha kellett a saját házát, nyaralóját, munkahelyi közösségi termét, barátai társaságát és segítségét biztosította számunkra.
Emlékszem, kisgyerekkoromban, mindig csodálkozva néztem az egyik falubeli kislány varázsgömbjét. Pedig abban csak „hullott a hó, ha egyszer felfordítottuk, meg vissza!” Aztán, amikor „bekerültem a városba”, kiskamaszként mindig megcsodáltam az utcai javasasszonynál lévő papagájt, ami egy kis ládikóból csőrével kikapta a jövendő „szeretőd” nevét.
Nem könnyű ma egy magyar szerzőnek novellákat írni. Ugyebár ott van egy Karinthy, egy Örkény… és még sokáig sorolhatnánk. De azért még akad pár merész kísérletező. Hátha.
Talán. Sikerül valami újat írni. Vagy valami olyat, ami már bevált? Nem tudom.
A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Informatikai Központ konferenciatermében 2021. szeptember 16-án Szarvas István újságíró-író Kérdeztem – Válaszoltak V. és az Őszintén az interjú készítésről címen kiadott köteteteknek bemutatására került sor.
Szeptember 16-án az MTA Könyvtár és Információs Központ konferenciatermében kerül megrendezésre barátunk és szerzőtársunk könyvbemutatója. Az eseményen a Kérdeztem-válaszoltak V. és az Őszintén az interjúkészítésről című kötetek kerülnek bemutatásra.
20 évvel ezelőtt, 2000. január 1-jén hunyt el szeretett szerzőtársunk és barátunk, Szigetvári János (1929–2000) Ybl-díjas építészmérnök, akiben többek között a Hetedhéthatár első két évében a szójátékos humor-rovat alapítóját is tisztelhettük számos kulturális témájú írása mellett.
Impresszum | Facebook | Soundcloud | RSS | Hoszt: Infocsoport | WEB: Netmester Produkció | Copyright © 2025 | WordPress Theme by MH Themes
