Horvátország

A Velebit-hegységben húzódó Paklenica-szurdokvölgy és az azt övező vidék nemcsak Horvátország, hanem az egész mediterrán vidék egyik legértékesebb természetvédelmi területe. 1948-ban nyilvánították nemzeti parkká, de természeti értékei miatt már 1928 óta szigorú védelem alatt áll. A 3617 hektár nagyságú parkban két szurdokvölgy húzódik, a Velika Paklenica és a Mala Paklenica (Nagy- ill. Kis-Paklenica), Európa második legnagyobb ilyen képződménye. Előfordul, hogy helytelenül kanyonnak nevezik, ezért itt érdemes egy kis kitérőt tenni, hogy tisztázzuk mi is a különbség a kanyon és a szurdokvölgy között.

Észak-Dalmácia fontos kikötővárosa Zadar, közlekedési és gazdasági központ, jelentős idegenforgalommal. Az óváros egy stratégiai szempontból kedvező helyen, olyan kis félszigeten jött létre, melyet csupán keskeny földnyelv köt össze a szárazfölddel. Az illír eredetű települést a rómaiak megerősítették. E kor emlékei ma is megtekinthetők a város több pontján. Az évszázadok alatt Velence, a Magyar Királyság, Franciaország, Ausztria, majd Olaszország birtoka volt.

Horvátország időrendben hetedik nemzeti parkja fantasztikus vízesései révén vált ismertté. A Dinaridák lábánál eredő Krka folyó 72 kilométer hosszú útján több helyen keskeny szurdokvölgyeken és látványos zuhatagokon halad keresztül, míg Šibenik közelében eléri a tengert. A folyó és környéke Skradin közelében, mindamellett hogy igen látványos, sok különleges természeti képződményt is tartogat a hozzáértő látogatónak.

A dalmát tengerparton tett túránk soron következő ékköve Trogir lesz. A város ősi magja egy kis szigeten helyezkedik el. A régmúltban félsziget volt, a görögök idejében választották el a szárazföldtől egy csatornával. Az óváros így napjainkban is csak hajóval vagy hídon keresztül érhető el. A szárazföld felől a 17. századi reneszánsz kapun át jutunk be a városba, és ha szabadjára engedjük a fantáziánkat, akkor az időben is megteszünk visszafelé jópár évszázadot.

Mostani kirándulásunk helyszínei várak lesznek. Először a magyar történelem szempontjából is jelentős helyet, Klis várát keressük fel, majd a tengerpartra megyünk, a Splittől északra húzódó Hét Kastély-öbölbe látogatunk el. Klis – Klissza – Dalmácia egyik legjelentősebb vára. Egy hosszan elnyúló szikla tetején magasodik, hármas védőfalrendszerrel, sok bástyával. A várban az egymást követő korszakok építkezései, átalakításai és kiegészítései figyelhetők meg. A legtöbb építmény 18-19. századi, a velencei és az osztrák uralom időszakából való.

Mai úticélunk Dalmácia második legnagyobb városa, Split. A római eredetű város legfőbb nevezetessége Diocletianus hatalmas, több mint 3 hektár területet elfoglaló palotája. A szó szoros értelmében nem is nevezhetnénk palotának, hiszen római erődítményez hasonló, védőbástyákkal, saroktornyokkal ellátott gigantikus építménnyel állunk szemben, ami ráadásul az évszázadok folyamán folyamatosan bővült. Új házakkal egészítették ki, az épületek egy része új funkciót kapott, és szinte minden korábban szabadon hagyott helyet beépítettek. Ezáltal egy sajátos, a különböző történelmi korok stílusjegyeit magán viselő építészeti együttes jött létre.

A dalmát tengerpart kedvelt üdülőhelye a kopár Biokovo hegy lábánál, pálmafákkal szegélyezett, félkör alakú kikötőöböl mentén húzódó Makarska. A mai város egykoron a hegyoldalban elterülő, római eredetű Makar városka kikötője volt. Hamisítatlan dalmát hangulatú település, míves homlokzatú kőépületekkel, sikátorokkal. Makarska jelképe az 1766-ban épült Szent Márk templom. Tornya a város több pontjáról is látható. Közvetlenül a templom előtt, a tér kellős közepén áll Andrija Kačić Miošić (1704-1760) szerzetes, nemzeti költő kedves szobra.