Norvégia

Norvégiai utazásunk végén a főváros legismertebb múzeumait látogatjuk meg, a Bygdøy-félszigeten. A terület a belvárosból autóbusszal is megközelíthető, de sokkal nagyobb élmény a városháza előtti kikötőből kishajóval átjönni ide. A Fram múzeum szomszédságában érünk partot. A pallón lelépve jobbra a legendás Gjøa hajót pillantjuk meg, ezzel jutott át az Északnyugati-átjárón elsőként Roald Amundsen.

A Hetedhéthatár ötödik oldalán rendszeresen megjelenő útleírásaim mostani, századik részében a norvég főváros, Oslo nevezetességeit fogjuk megtekinteni. A félmillió lakosú város műemlékekben nem bővelkedik, ám élénk kulturális élete és különleges hangulata teszi egyedivé. Megoszlik az emberek véleménye róla: sokaknak egyáltalán nem tetszik, mások kifejezetten rajonganak érte.

Norvégiai utazásunk vége felé közeledve az ország keleti tartományaiba látogatunk. Megtekintjük a világörökség részét képező rézbányát Rørosban, felkeressük Peer Gynt hazáját, a Rondane-hegységet, majd az 1994-es téli olimpia színhelyére, Lillehammerbe utazunk, végül pihenünk egy kicsit a Mjøsa-tó partján.

Bergentől kelet felé haladunk tovább, a Hardanger-fjord mentén. Mai barangolásunk helyszíne a Hardangervidda lesz. Ez a terület egy körülbelül 100 négyzetkilométer kiterjedésű, 1000-1600 m magas, kietlen, vad fennsík, nyáron is hófödte magaslatokkal, kristálytiszta vizű tavakkal és óriási vízesésekkel.

Az ország második legnagyobb városa a közel 230 ezer lakosú Bergen. 1070-ben alapította Olaf Kyrre. A 12-13. században királyi székhely, az ország fővárosa volt. Virágkorát Hanza kereskedővárosként 1350 és 1550 között élte. Sétánkat a kikötőben kezdjük. Itt terül el közvetlenül a parton a Torget, vagyis a hal-, virág-, gyümölcs- és zöldségpiac. E különleges északi város hangulatával még jobban azonosulhatunk, ha a halpiacon vásárolunk magunknak például egy lazaccal és garnélarákkal gazdagon megtöltött szendvicset, majd az egyik padra leülve, jóízűen elfogyasztjuk.

Mai utunk két látnivalója Voss környékén lesz. Az első a Mölsterhof farm-múzeum, a második a neves norvég iparművész, Magnus Dagestad emlékháza. A Mölsterhof szabadtéri múzeum különlegessége, hogy a skanzenekkel ellentétben itt nem különböző helyekről összegyűjtött épületeket láthatunk, hanem mindent eredeti helyén és formájában. A 16-18. század között kialakult farmot 1917-ben vásárolta meg egy üzletember azzal a céllal, hogy egyben maradhasson az épületegyüttes. A farm 1928 óta látogatható, semmit nem bontottak el és nem építettek hozzá, minden eredeti.

Norvégiai utazásunkat az óriások otthonában, a Jotunheimen-hegységben folytatjuk. Az 1550 méter fölé magasodó hegyvidék legmagasabb csúcsa a 2472 méter magas Glittertind. A hegyvidék nyugati részén található Jostedal Nemzeti Park területére utazunk. A Jostedöla-folyó völgyében indulunk túrázni, melynek vize a környező gleccserágak olvadékvizéből születik. Útközben több patakon is át kell kelnünk; némelyiken az átkelés tartogat némi kalandot.

Ezúttal Norvégia egyik legszebb vidékére látogatunk. Az úticél a Geiranger-fjord és annak környéke lesz. Ålesundtől kelet felé haladunk tovább, a Stor-, a Norddal- majd a Tafjord mentén. Tafjord látványossága a vízerőmű, a 96 méter magas völgyzárógát a mögötte felduzzasztott tóval lélegzetelállító látványt nyújt. Tafjord nevéhez egy szomorú történet is kapcsolódik: 1934-ben egy hatalmas sziklaomlás következtében 62 méteres szökőár söpört végig a fjordon, a katasztrófának 41 áldozata volt.

A 997-ben alapított Trondheim Norvégia harmadik legnagyobb városa, közel 150 ezer lakossal. A város a 13. századig királyi, továbbá 1531-ig, a reformáció térhódításáig egyben érseki székhely is volt. 1564-ben a svédek elfoglalták, az 1681-es tűzvész következtében szinte az egész város leégett. Az újjáépítéskor kialakított, ma is meglévő városszerkezet létrehozása a francia származású dán generális, Cicignon nevéhez fűződik, a Kristiansen-erőd szintén az ő tervei alapján épült.