„Korai és új művek” – ezzel a címmel hívott ma minket kiállítására Grincsisin Artúr, s az ember azt hihetné e cím nyomán: egy meglett alkotó korai és későbbi korszakából lát képeket. De meghívónk igen fiatal ember: 29 éves. Mégis nagy utat tett meg gyerekkori kárpátaljai rajzaitól, festményeitől a közelmúltban készített munkáiig.
Hirden született 1931-ben, és most, 2004 őszén kiállítása nyílt a pécsi Műhelygalériában. Apja dr. Gerzson István állatorvos volt, állami szolgálatban álló ember, akit a háborús években ide-oda helyeztek, ezért iskoláit különböző helyeken, Nagykárolyban, Ungváron és Kőszegen végezte. Érettségi után a Képzőművészeti Főiskolára került, ahol 1953-ban kapott diplomát. Előbb (1960-tól 1974-ig) az Iparművészeti Főiskolán, majd (1974-től) a Képzőművészeti Főiskolán tanít, ugyanitt (1986-tól) tanszékvezető tanár.
A magyar műkereskedelem egyik meghatározó személyisége, a legnagyobb forgalmat lebonyolító budapesti galériás a 40 éves Kieselbach Tamás. Művészettörténész, műkereskedő, műgyűjtő. 1985-1990 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem művészettörténet szakát, 1989-1991 között az Iparművészeti Főiskola design manager szakát végezte. 1982-83-ban a Szépművészeti Múzeumban, 1983-84-ben a Magyar Nemzeti Galéria bírálati osztályán dolgozott.
Kedves István tájképeit, a Duna vizét és partját megidéző leheletfinomságú akvarelljeit már évtizedek óta áhítattal nézem. Képei elcsendesítenek, ott érzem magam a tájban. Mert az történik, amit Démokritosz így fogalmazott meg: a szemünk csápokat nyújt, hogy megragadja a képet.
Mindannyiunk nagy örömére szolgál, hogy ismét egy mohácsi alkotóművész kiállításának a megnyitóján lehetünk jelen, különösen pedig az a tény avatja feledhetetlen élménnyé ezt az alkalmat, hogy az alkotó személyében ezúttal kedves barátunkat, Szigeti Szabó Jánost ünnepelhetjük – kezdte a kiállító művészt méltató beszédét november 7-én délután dr. Debreceni László orvos-író Mohácson, a Kossuth Filmszínház kamaratermében, ahol a hónap végéig láthatók Szigeti Szabó János képei.
Az ÁNTSZ Tolna Megyei Intézete ad otthont Balogh Jenő szekszárdi festőművész október 31-én megnyílott, november 30-ig megtekinthető egyéni kiállításának. Az alkotó, aki az ART’999 Képzőművészeti Egyesület elnöke is, és különös érdeklődéssel fordul a gazdag keleti kultúrák alkotásai, hagyományai felé, festőművészként legbecsesebbnek az 1999. évben tartott meghívásos kiállításon, az athéni Kulturális Olimpián elért bronz díját tartja; az athéni Akropoliszt ábrázoló nagyhatású festménye ezen a kiállításon is látható.
Nőt Béla festőművész most bemutatott képei eltérnek a többi, megszokott festményétől. Míg azok a táji látvány közvetlen rögzítésével egy hagyományos ábrázolási mód, a lefestés igényével lépnek fel, e képek egy nagy szabású, elvont gondolat megvalósításának tervével készültek. E képekben rögzített koncepció az idő történetét vázolja fel előttünk. Nőt Bélában a közelmúlt egy kirándulása kapcsán fogalmazódott meg az ötlet egy vendéglő órákkal teli dekorációja kapcsán.
Palkonya a Villány-Siklósi Borút festői szépségű települése. Messze földön ismert kupolás templomáról, szép egységes faluképéről és műemléki védettségű pincefalujáról. A nagy kiterjedésű pincefalu egymás felett teraszosan elhelyezkedő pincesorainak hófehér épületei megkapó látványt nyújtanak. Akik Pünkösdvasárnap délután a településre látogattak, nagyszerű élményekkel gazdagodhattak, az egészen kicsi gyerekektől az időskorúakig mindenki találhatott kedvére való programot.
Impresszum | Facebook | Soundcloud | RSS | Hoszt: Infocsoport | WEB: Netmester Produkció | Copyright © 2026 | WordPress Theme by MH Themes
