Kalandjaim a lakóban – Miért nem írok szakácskönyvet?

2014. április 11., péntek Smelka Sándor 2

Ők kilencen pontosan olyanok voltak, mint mi segítők: huszonévesek, vidámak, lelkesek, sokszor neveletlenek, néha letörtek, olykor kíváncsiak, néhanapján szomorúak. Nekik is voltak terveik, félelmeik, vágyaik, humoruk, igényelték a szeretetet/szerelmet, az ölelést és végül nagyon, de nagyon szerették a kólát. Csak egyben különböztek tőlünk: valamennyien sérültek voltak. Két év adatott köztük. Róluk szólnak ezek a történetek.

No Image

De tényleg!

2013. október 28., hétfő Smelka Sándor 0

Itt van ez a meglehetősen érdekes elnevezésű Nagy Fiúk Napja (az eredeti név Nagy Fiúk Éjszakája volt!), amit az alapítványunk szervez minden hónap egyik keddjén. Lényege, hogy azoknak a nagyobb fiúknak, akiknek az állapotuk megengedi, egyfajta ott alvós bulit szervezünk, hogy kicsikét önállósodjanak, hogy valamiféle élménnyel gazdagodjanak. Délután a városban csavargunk: séta, néha múzeum, bevásárlás, ez meg az, ahogy kedvünk hozza.

Egy mondat a városról

2013. július 22., hétfő Smelka Sándor 2

Fent, a Mecsekről nézve, olyan az egész, mintha valamiféle mesterséges világítást kapott volna a város, mintha a sok-sok házat, tornyot betolták volna egy filmstúdióba, ahol ennek a dzsumbujnak egyes részeit különféle reflektorokkal világították volna meg, és milyen érdekes ez, hisz amíg nappal minden fal fényes, napsütötte vagy szürke, eső áztatta, most éjjel a mecseki házak kékes fényben gubbasztanak…

No Image

Séta a város felett

2013. július 6., szombat Smelka Sándor 0

Nem visznek sötétített üvegű autóval a Mecsekre, mint valami sztárt. Zsúfolt, tömött busszal megyek fel oda, ahol a Szabadság-szobor integet a völgyben lapuló városnak. Nem vár tömeg, kamera- és mikrofonerdő, a csillogó napsütésben csak páran lézengenek a kötél körül. Csendben, némiképp feszülten szemlélik, ahogy megérkezem. Pedig egy kisebb tapsot azért elvárnék. Csak úgy biztatásból. De nem, ők hallgatnak, elhallgatják a véleményüket: bolond vagyok. Márk lép elém.

No Image

A Golden Gate Klub (bohózat)

2013. január 9., szerda Smelka Sándor 0

(A TÖNKREMENT és ELHAGYOTT a híd korlátjának támaszkodik.) TÖNKREMENT Maga is? ELHAGYOTT Én is. TÖNKREMENT És… Miért?ELHAGYOTT Elhagyott! TÖNKREMENT Szép volt? ELHAGYOTT (sóhajt) Ó, mint a Lollobrigida. És maga? TÖNKREMENT Én sose voltam olyan szép. ELHAGYOTT Úgy értem, hogy maga miért ugrik? TÖNKREMENT Tönkrementem.

No Image

Jegyzetek a Deszkából – A Briefmadár

2012. október 7., vasárnap Smelka Sándor 2

Kell egy hely, hol otthon vagy. Kell egy asztal, hol neked is van terítve. Kell egy pódium – egy deszka –, hol elmondhatod, elénekelheted azt, ami benned született. Kell egy tér, ami a miénk. Mindezt egy pizzériává átalakított egykori villában találtuk meg, a Mecsekoldalon.
A Villa-deszka pizzéria hatalmas ablakait betölti a pécsi látkép: lent a völgyben szilajul lármáz, zajong és zenél a város.

No Image

Séta a tetőkön – pécsi képek –

2012. február 16., csütörtök Smelka Sándor 2

Felhős reggel. Éjjel még esett is, így egy ázott, de tiszta város ébredezik a Mecsek lankáin. Az Indóház téren egy tócsában látom a vasútállomás tükörképét. Így megduplázódva olyan akár, mint egy soktornyú palota, mint az elvarázsolt kastély fent a Mecseken. Csend van. Kék színű, felhős, harmatcseppes csend.

No Image

A távszülészet

2011. december 5., hétfő Smelka Sándor 2

A Gólya Zrt. – az első távszülészeti egyesület – internetes szolgáltatásának köszönhetően, a jövőben nem kell kórházba vonulnia annak, aki szülni akar. Elég az internet, és az intelligens problémamegoldó központ segítségével, akár az apuka is könnyedén le tudja vezetni a szülést a nappaliban. Még egy szülészorvosnak sem kell a közelben lennie – elég egy egérnek.

No Image

Nyámnyila

2011. november 4., péntek Smelka Sándor 0

Kislányként Robin Hoodot olvasott,
És ha játszott, nem ő volt a nyámnyila:
Nyáresti réten húrt feszített ki,
S messze szállt – képzeletben – anyám nyila.