A Kiskunhalason készített világhírű csipke magyar bélyegen már ez ideig is szerepelt, de az újabb kiadások mindig tartalmaztak valami újat, a korábbitól eltérő filatéliai érdekességet. Először 1960-ban jelent meg 8 címletű alkalmi sorozat Zombory Éva tervezésében, eredeti halasi csipkemotívumokkal.
Palkonya a Villány-Siklósi Borút festői szépségű települése. Messze földön ismert kupolás templomáról, szép egységes faluképéről és műemléki védettségű pincefalujáról. A nagy kiterjedésű pincefalu egymás felett teraszosan elhelyezkedő pincesorainak hófehér épületei megkapó látványt nyújtanak. Akik Pünkösdvasárnap délután a településre látogattak, nagyszerű élményekkel gazdagodhattak, az egészen kicsi gyerekektől az időskorúakig mindenki találhatott kedvére való programot.
Ha igaz, hogy a bélyeg az illető ország névjegye (márpedig általánosan elfogadott nézet), akkor ennek érvényesnek kell lennie szűkebb pátriánkra: Pécsre, Baranyára is. E vidék előkelő helyet foglal el a magyar bélyegkiadásban, a bélyegek témája közvetlenül, vagy közvetve kapcsolódik múltunkhoz, kultúránkhoz, mindennapjainkhoz.
A Hetedhéthatár ültet egy asztalhoz minket, és hozzánk kapcsolja a támogatókat is, őket, akik szintén hisznek a Hetedhéthatár szellemiségében: a jó szó erejében és a jó szó adásának szükségességében.
Tiszta tekintetű, nagyon határozott, és nagyon pontosan, szép magyarsággal fogalmaz. A horvát nemzetiségi általános iskolába járt, Pécsett, ott fogta meg először a zene, persze kezdetben a népdalok szintjén. Indíttatása talán csak annyi, hogy édesanyjától hallotta: a nagypapa, akit ő már személyesen nem ismerhetett, milyen szépen énekelt.
A közelmúltban fejeződött be az a munkám, melynek során érintettem minden magyar települést, közel 3200-at. Több órát, napot eltöltve a településeken, ideértve az öt lakosból álló Szanticskától (BAZ megye) a megyei nagyvárosokig. Ismeretet, képet kapva a településeken lakó emberek mindennapjairól, településeink múltjáról, a jelen állapotról, valamint jövőjüket építő terveikről, elképzeléseikről. Megismerve a hagyományokat, a sajátos népi kultúrát, a településeink nevezetességeit, de legfőképpen a benne lakó embert, aki mindezt az idők folyamán alkotta, ápolja, fenntartja és élteti.
A szigetvári vári dzsámiban Éry István muzeológus 1952-ben készítette el a vár történetét bemutató modern kiállítást a Magyar Nemzeti Múzeum és az Iparművészeti Múzeum kölcsönzött anyagából. Az évek folyamán az állandó kiállítást a helyiek és az idelátogatók megismerték s mikor 1960-ban az Iparművészeti Múzeum jogos tulajdonát visszavette, többek között 2 db imaszőnyeget, a helybéliek tévesen értelmezve ezt nem fogadták el.
Tám László fotóművész úrnak A Lenau Házban nemrég megtartott vetítettképes előadásodkor, ez egyben a Keresztek, szentek, kálváriák, temetők csodálatos könyved bemutatója is volt, Ami a könyvből kimaradt címmel vetítettél sok-sok képet, köztük egy kör alaprajzú sírról készültet. A szokatlan forma, és az addig ismeretlen megoldás miatt azt kérted, aki erről tud valamit, mondja el.
A Magyar Virágkötők Virágkereskedők Szakmai Egyesülete ebben az évben is átadta az ország ismert és tisztelt személyiségének a Valentin-csokrot. Korábban megkapta Göncz Árpád államfő, 1997-ben a tavaly elhunyt Tolnay Klári színművésznő. 1998-ban a csokor gazdája a Lokomotív Gt. együttes volt. Idén Faludy György író-költő óriásnak ítélte a neves zsűri. A csokor átadására a költő budapesti Szent István körúti lakásán került sor, ahová Guba Lászlóné, a Virágkötők tiszteletbeli elnöke, a csokor készítője és átadója két tucat újságíróval és fotóssal érkezett.
Ha most arra gondol az Olvasó, hogy a márciusi ifjak forradalmi gyülekezőhelyéről, a történelmivé lényegült pesti kávéházról szándékozom beszélni – téved!
Impresszum | Facebook | Soundcloud | RSS | Hoszt: Infocsoport | WEB: Netmester Produkció | Copyright © 2024 | WordPress Theme by MH Themes
