Dave de Bronkarttal, a világszerte ismert „e-pácienssel” előadását követően beszélgettünk 2026. április 10-én, A jövőkutatás az orvoslásban és élettudományokban című konferencián, a Magyar Tudományos Akadémia Felolvasótermében.
Pünkösd vasárnap és hétfő 1928-ban május 27-28.-ra esett. Ezekben a napokban sikerült elérnie Fodor (Fuchs) Oszkárnak (1880-1950), a Pécsi Nemzeti Színház akkori szemfüles igazgatójának, hogy a nemzet ünnepelt primadonnája, Fedák Sári (1879-1955) három napos vendégszereplésre hozzánk jöjjön.
A baranyai helynévkutatás 200 éves történetének bizonyára mérföldköve és felülmúlhatatlan műve a Baranya megye földrajzi nevei [BMFN] című monográfia. E névgyűjtemény a jelenkori névtudomány állapotára utal elsősorban, de mutatja egyúttal elődeink áldozatos munkájának eredményeit is.
A konzervatív „Dunántúl” (1911-1944) július 25.-i számának kezdő lapja „Politikai Jegyzetek, Demars — illeték vita — Rehabilitáció” címmel kezdődik – amint ezt az elmúlt rész egyik illusztrációjában látható volt. Lássuk.
Tettye, „A Mecsek Kapuja” már régóta tavasztól őszig a pécsi rendezvények sokaságának adott otthont, nem csoda, hogy a városunkban élők sűrűn látogatták ezeket az összejöveteleket.
A beállítódásról írt dolgozatomat elküldtem nyelvész kollégáimnak és a nyelvészettel nem foglalkozó néhány barátomnak is. Valamennyien érdekesnek találták a téma kifejtését és a „példatörténeteimet”. Néhányan megjegyezték, hogy a fogalom bonyolultsága miatt szükséges lenne, ha más tudományágak kutatói is hozzászólnánk ehhez a kérdéskörhöz.
A konzervatív „Dunántúl” (1911-1944) július 24.-i számának vezércikke „Tisza futása” címmel, „-er.” titokzatos aláírással a következőt jelentette ki a képviselőház előző napi ülését summázva.
Dr. Schaurek Rafael (1882-1960), a pécsi Erzsébet Tudomány Egyetem jogászprofesszorának közéleti-közművelődési tevékenysége közmondásos volt a két világháború közötti Pécsett. Nagy jelentősége volt annak az előadásnak is a városban, amelyet 1944. februárjának legelején tartott az akkori szabadlíceum keretében.
Régóta tudjuk, hogy Alsómocsolád határának északnyugati részén, É–D irányú völgyben van a Fingos-kút nevű forráskút. Büdös vize ivásra alkalmatlan. Egyesek szerint hashajtónak is beillene. Ennek biztosan oka van.
Nézzük a konzervatív „Dunántúl” július 24.-i számának „LEGÚJABB” rovatát! „A szerb demarche (diplomáciai jegyzék) előtt. Közeledik a döntés. — Tudósítónk express és telefonjelentése. — (Belgrád, július 23.) A szerb fővárosban teljes csend uralkodik. A belgrádi lapok maguk nem tulajdonítanak nagy fontosságot a monarchia közelálló diplomáciai lépésének. A krízis még nem érte el tetőpontját.
Impresszum | Facebook | Soundcloud | RSS | Hoszt: Infocsoport | WEB: Netmester Produkció | Copyright © 2026 | WordPress Theme by MH Themes
