No Image

Jég

2009. január 16., péntek Prim Péter 0

A tó jegén állt és a horizontot nézte. Komor volt és kemény, mint alatta a jég. Két kézzel szorosra húzta fekete szövetkabátját, aminek egyik gallérja felfelé a másik lefelé állt. Csapzott volt a hideg széltől, mely oly kíméletlenül az arcába fújta a havat. De ő csak állt mereven és a messzeségbe bámult. Néhány méterrel mellette a nádasba recsegve kapott bele a dermesztő téli szél.

Ágoston Piroska – Első kötetes szerzőtársunk

2009. január 16., péntek Hetedhéthatár 0

Verseit korszerű, de minden öncélú extravaganciát mellőző formában írja. Képi látás- és megfontolás-módja egyéni, mentes az ifjú alkotókra gyakorta jellemző, másoktól átvett sémáktól, „árnyékábrázolásoktól”. Nyelvi kultúrája – a korábban említett okokból – figyelemreméltó, stílusa világos… – írja Videcz Ferenc, Nimród-díjas író a kötet ajánlások fejezetében.

Mire minden jóra fordul

2009. január 16., péntek Hetedhéthatár 0

Bányai Tamás egyike azoknak az íróknak, akiket szinte lehetetlen beskatulyázni. Aki erre a feladatra vállalkozik, már a kezdet kezdetén áthághatatlan akadállyal találja magát szemben. Bányairól még azt sem lehet minden kétséget kizáróan megállapítani, hogy az amerikai magyar, vagy inkább a magyar amerikai irodalmat gazdagítja, nem beszélve a magyarországi magyar irodalomról.

No Image

Rigók

2009. január 1., csütörtök Kocsis József 0

A rigók itt élnek körülöttünk, földi lehajló fenyőágak alatt szaladgálnak, eleségért néha eljönnek az ajtónkig. Tudnak rólunk, be-beköszönnek a nyitott ablakon, és ha kint találkozunk, ahelyett, hogy menekülnének hanyatt-homlok, mint a verebek vagy a cinkék, nekirugaszkodó futással, meg-megtorpanva felénk szaladnak, és félrehajtott fejjel szembenéznek velünk. Várakozás van feketén fénylő szemükben.