A magyarság történetének kezdetét körülbelül hatezer évvel ezelőttre tehetjük. E hosszú életútnak csak alig több mint egyhatoda esik a Kárpát-medencére. Származásunkra, vándorlásainkra vonatkozó hiteles okmány, „dokumentum” alig maradt. A „honnan jöttünk, kik vagyunk?” már csak ezért is őstörténetünk legtöbb vitát kavaró kérdése. A régóta keresett válaszban tények és feltételezések, észérvek és érzelmek keverednek.
Normandiában káprázatos a táj. Selymes, sűrű a fű a párás tengeri levegőben fürdőző réteken, almafák ágai hajlonganak a La Manche felől fújdogáló szélben. Az égbolt olyan, akár egy álomszerű impresszionista festmény: a kék, a szürke ezernyi árnyalatában pompáznak a felhők. Békésen legelésző tehenek, jobb napokat látott, sötétbarna fagerendás normann házak elé kötött, ruganyos léptű lovak amerre csak a szem ellát…
Azt követően, hogy II. Géza király 1143-tól szászokat hívott Erdélybe, ez a nemzetség meghatározója volt az országnak. A szászok Erdély területén több helyen telepedtek le: az északi országrészben Beszterce és Radva környékén, délen Sebes és Szerdahely vidékén alakultak ki szász falvak, városok. Legnagyobb területük Kőhalom – Segesvár – Berethalom – Medgyes vonalától délre, és Sebes, valamint Brassó körzetében, továbbá a Barcaságban volt. Ezeket a déli vidékeket nevezik együttesen Szászföldnek.
A székelyek Agyagfalván 1848. október 16-án nemzetgyűlést tartottak, melyen a magyar kormány mellett álltak ki, a románokkal (oláhokkal) békülni szándék mellett. A békülést azonban a románok elutasították. Az ellentét akkor nyilvánult meg igazán, amikor a császári csapatok támadást indítottak a magyar forradalom ellen: a románok jelentős része az osztrák oldalon harcolt.
Sorsom úgy hozta, hogy 2003. március 23-án, vasárnap délelőtt részt vehettem a Vatikánban, a Szent Péter Bazilika előtti téren azon a szertartáson, ahol dr. Batthyány-Strattmann Lászlót a boldogok sorába emelte II. János Pál pápa. Szívesen írok majd itteni személyes élményeimről, benyomásaimról is, előbb azonban bemutatnám a – nem kevés tanulsággal szolgáló – életpályát.
A Habsburg-ellenes mozgalmak résztvevői Erdélyben találtak menedéket az 1670-es években. A törökök ellenezték, hogy Erdély a Habsburgok ellen támadjon, de a bujdosók támogatását elnézték. A bujdosók élére Thököly Imre állt, aki lassan ellentétbe került a megfontoltan uralkodó Apaffy Mihály fejedelemmel.
János Zsigmond halála után az erdélyi országgyűlés somlyai Báthory István humanista műveltségű földbirtokost választotta meg vajdának és a székelyek ispánjának. Báthory adót fizetett a törököknek, ugyanakkor hűségnyilatkozatban ígéretet tett a magyar királynak Erdély átadására.
Bár első pillantásra messze esik a címben idézett népdal az ókor világától, mégis gondoljunk csak arra, hogy hozzánk hasonló emberek alakították mindennapi élet- és munkakörülményeiket – még ha katonai keretek között is – majd kétezer évvel ezelőtt itt a Duna mentén. Az utánuk ránk maradt tárgyak nyilvánvalóan kevéssé utalnak az ő lelki- és érzelemvilágukra, holott ennek is ugyanolyan gazdagnak kellett lennie, mint életük egyéb adottságainak.
A Magyar Posta idei kiemelkedő bélyegének a Rákóczi-szabadságharc kezdete 300. évfordulójára megjelentetett kisívet tekinthetjük. A 2003. május 6-án forgalomba került bélyegekről lapunk hasábjain már volt szó (VII/2. szám), mindamellett nem érdektelen számbavennünk a kuruc mozgalommal, a Rákóczi-szabadságharccal kapcsolatos korábbi bélyegeinket is.
Eddig gyakorlatilag a sziget partjai mentén haladtunk szicíliai kalandozásaink során; most lássuk, miben térnek el ettől a szárazföld belső területei. Agrigento ókori városfalán állva búcsúzzunk el a Földközi-tengertől; legközelebb a sziget keleti partján, Cataniánál látjuk meg a Jón-tenger vizét. Bár mára termékennyé varázsolták Agrigento közvetlen környékét; néhány éves szőlő- és olajfaültetvényekkel, gabonatáblákkal, néhány évtizede még meglehetősen kopár, kietlen volt a táj jelentős része.
Impresszum | Facebook | Soundcloud | RSS | Hoszt: Infocsoport | WEB: Netmester Produkció | Copyright © 2026 | WordPress Theme by MH Themes
