Új Böszörményi-könyvek
Zsófi és a… Zsófi és az elnévtelenedett falu Botlik Zsófi átlagos budapesti lány. Látszólag. Botlik Zsófi ugyanis titkon a Rontásűzők és Szörnyszivatók Árnyjurtájának Kollégiumába nyert […]
Kultúra, művészet
V. Jubileumi Rockmaraton Fesztivál
A Malomvölgyi Arborétum igazán remek kirándulóhely. Az erdő és mező csendjét azonban idén már ötödik alkalommal torzított gitárok és bemikrofonozott dobok zaja töri meg a nyár kezdetén.
A tanítás művészete, az alkotás öröme
Kányádi Sándor – erdélyi költőnk – egyszer megkérdezte egy kisgyerektől, hogy: − Mi a vers? − Vers az, amit mondani kell. – hangzott a válasz. Azt hiszem: kép pedig az, festmény az, amit nézni kell. Mert ha most sorra megkérdeznénk minden jelenlévőtől: miért jött el a mai kiállítás-nyitóra, és fogalmazódna is olyan válasz, hogy az alkotó: Dombyné Szántó Melánia gyerekkori barátjaként, iskolatársaként, volt kollégájaként, tanítványaként, édesanyjának, öccsének munkássága, személyisége iránti tiszteletből…
Művésztársaságban
Az utóbbi években Magyarországon is egyre gyakrabban találkozhatunk a világ legnagyobb művészeinek alkotásait bemutató tárlatokkal. Ezek a kiállítások sosem látott tömegeket vonzanak, százezrek vágynak arra, hogy végre ők is személyesen láthassák, megismerhessék azokat a remekműveket, amelyeket oly régóta csodál a világ.
A 15. EKE könyv – Túlélő falvak
Az Erdélyi Könyv Egylet gondozásában megjelent a 15. kötet, melyben általában a falu, közelebbről a magyar falu huszonegyedik századi sorsának, elsorvadásának és túlélési esélyeinek problémáját vizsgálja mintegy tizenöt erdélyi, anyaországi, fel- és délvidéki, kárpátaljai szerző. A falu mint települési forma, mint a mezőgazdasági termelés alapegysége, s főleg mint hagyományos közösség felbomlásának, átalakulásának kérdéseit felvető tanulmányok mellett a könyvben szociográfiai riportok mutatnak be néhány, egyfelől szinte reménytelenül pusztuló, másfelől a túlélés lehetőségeire rátalálni vélt magyar falut.
90 éves a Pannónia Nagyszálló Grand Hotel
A mai Király u. 5. sz. (Ofner Gasse, Fő utca) alatti telken már 1695-ben állt épület, melyet Pávics Ignác építtetett, valószínűleg a város török alóli felszabadulása után nem sokkal. A telken egy másik, romos épület is állt, melyben három még használható műhely is volt. A Pávics családot 1722-től a Babich örökösök követték a tulajdonosok sorában majd Kakicsics Márkus szűcs és Szindcsak János aranyműves, Borbás Sándor gombkötő, Babics Ignácné, Horváth Dániel alispán, Gormon Illés, Jeszenszkyek, Fekete József, Petrás József, Petrovszky Ferencné és Rábel Ágostonné következett a sorban.
Látogatói csúcs volt a „Szigeten”
Az idei Sziget fesztiválon a közzé tett adatok szerint 16 ezerrel több látogató volt, mint az eddigi rekord. Az idei rendezvényre több mint 385 ezren váltottak jegyet egy hét alatt.
A Sziget utolsóelőtti napján a rendezvény ügyvezető igazgatójával, Gerendai Károllyal beszélgettünk a sajtóközpont kertjében. Két tv-stábot és egy külföldi újságírót kellett végig várnom.
Önmegvalósítunk?
Nemrég egyik országos napilapunkban tallózgatva olvastam, hogy Bartók Béla fiai felemelték szavukat apjuk műveinek „átdolgozása” ellen. No, végre, ilyesmi is előfordul kis hazánkban! Persze, nemzeti géniuszunk privát szerencséje, hogy hál’ Istennek akad még élő leszármazottja, aki jogosult érdemben mellette protestálni.
Az utolsó vacsora
Aki nem próbálta, nem tudja, milyen az: heteken át próbálni naponta reggel tíztől délután ötig, szünet nélkül, delente csak háromnegyed órát pihenve – de akkor sem elhagyva a helyszínt, a pesthidegkúti kultúrkúriát –, ebéd gyanánt bekapva pár párizsis zsemlét. A próbálóknak melegük van, mégsem ihatnak sem hideg szódavizet, sem hideg sört. Most aztán, hogy a rengeteg műhelypróbát igazi, nyilvános és sikeres főpróba követte több ezer ember szeme láttára és füle hallatára Csíkszereda főterén, meg lehet vacsorázni végre módosan, komótosan.
Szépség és harmónia
Ebben az évben töltötte be 60. életévét Trischler Ferenc szobrászművész, aki mögött közel négy évtizednyi alkotói életút áll. E megtett út gazdagságát szinte lehetetlen bemutatni egy kiállítás keretében, s ezért a művész és vele együtt a rendezők az életműnek egy válogatott szeletét tárták a látogatók elé.