Annak tudatában, hogy Szlovákia magyarlakta területein milyen nagy érték a magyar nyelvű kiadvány, Újváry Lászlónak, a Reviczky Társulás elnökének köszöntő szavaival ajánljuk a Lévai Kalendáriumot olvasóink figyelmébe:
„Diákkoromra visszagondolva, olyasmire is emlékezem, hogy írók, költők s más művészek is írták, mondták: otthon a kalendáriumon kívül nemigen találkoztak más olvasnivalóval…”
Lapunkban már hírt adtunk róla, hogy 2000-ben öt soproni polgár nagy méretű levél elkészítését tervezte, amelyet rekord méretű borítékba helyezve kívánt eljuttatni az Európai Közösséghez.
A második világégés után, a jogfosztottság idején Szlovákiában nem nyíltak meg a magyar iskolák, s így a magyar ajkú gyerekek, a teljesen magyar közegben élő ifjúság kénytelen volt egy számára teljesen idegen nyelven zajló oktatásnak a szenvedő alanya lenni, vagyis szlovák iskolába járni.
Többéves készülődés előzte meg T. Horváth József napokban megjelent CD-jét, amelynek anyagát Weöres Sándor, a 20. századi magyar irodalom költő zsenijének műveiből válogatta, és zenésítette meg a szerző. A korábban Pécsett, jelenleg Sopronban élő T. Horváth József tizennégy évig a Szélkiáltó együttes tagja volt, 1995 óta több önálló kazettája, CD-je jelent meg, melyek közül a Kaland című gyermekverseket tartalmazó kazetta New Yorkban egy nemzetközi minősítésen kategóriájában harmadik helyezést ért el.
A 2002. év nem szűkölködött a sport témájú bélyegek hazai kiadásában. A XIX. téli olimpiai játékok tiszteletére megjelentetett, jégkorongozót ábrázoló bélyeg nyitotta a sort, követte a magyar kerékpársport 100 éves évfordulójára egy kisív, majd a 17. labdarúgó világbajnokságra szelvényes bélyeg, november 20-án pedig a 36. tornász világbajnokságot köszöntötte bélyeggel a Magyar Posta.
A Pécsett alapított és nagy nemzetközi hírnévre szert tett Angster-orgonagyár létrehozója, a kácsfalui születésű Angster József születési dátuma az 1834. év, ez tehát az alcímbeli első dátum „megfejtése”. A másodiké pedig a nagyhírűvé vált orgonagyár első remeke avatásáé, a zsinagógában ugyanis 1869-ben avatták föl azt az első orgonát, amely megalapozta a gyár nagy hírét az 1949-es államosításig, a gyár szétveretéséig, a család meghurcoltatásáig.
Fodor András kolozsvári gyűjtő negyedik alkalommal vett részt tematikus kiállítással a Határon Túli Magyarok Fesztiválján Pécsett. Ebben az évben különösen aktuális anyagot hozott: a magyarság történelmi és művelődéstörténeti eseményeinek emlékül állított, ám az idők során megrongált, eltüntetett vagy lerombolt – ma már csak képeslapokkal dokumentálható – emlékműveit, műemlékeit mutatta be, korrekt feliratozással.
„Nem tudod, hol van egy olyan vendéglő Pécsett, ahol cigányzenekar játszik – fordultak hozzám számtalan alkalommal barátaim. – Két hét múlva külföldi vendégeim érkeznek, és oda szeretném vinni ebédelni.” Ilyenkor gondolatban végigszaladok az általam ismert pécsi vendéglőkön és a végeredmény mindig ugyanaz: Pécsett nincs ilyen vendéglő!
Wessely Gábor „Demokratikus fordulat” című kötetéből ismertetett néhány részletet Kosztolányi Péter. A Napló a kelet-európai változásokról – alulnézetben alcímet viselő kötet utolsó naplóbejegyzése: „Az események ismétlődnek, felgyorsulnak, és jelentéktelenekké vagy végzetesekké válnak…”
Impresszum | Facebook | Soundcloud | RSS | Hoszt: Infocsoport | WEB: Netmester Produkció | Copyright © 2025 | WordPress Theme by MH Themes
