A zengővárkonyi Míves Tojás Múzeum Virágvasárnap (április 13-án) ünnepli alapításának harmadik évfordulóját. Ez alkalomra, és a közeledő Húsvét ünnepére, mint minden évben megkülönböztetett figyelemmel készülnek. Az állandó kiállítást felfrissítették, átrendezték. A gyűjtemény örvendetesen gyarapodott az utóbbi években.
Temesi László, a szakmai berkekben jól ismert újságíró jelentetett meg könyvet először Kertész Imréről, arról az íróról, aki az utóbbi évek legkeresettebb magyar írója volt külföldön, egymásután adták ki újra és újra könyvét, amely a Sors és Sorstalanság címet viseli, feltétlenül érdemes elolvasniuk azoknak is, akik az először 1975-ben megjelent Sorstalanság könyvet nem olvastak.
Forgalomba kerültek január 30-án a 2003. esztendő első magyar bélyegei, nevezetesen az Antik bútorok – közismertebben székek – újabb kiegészítő címletei az érvényben lévő postai díjszabás leggyakoribb, 32, 40, 60 forintos árjelölésével (levelezőlap, vidékre szóló szabványméretű levél, közvetlen környező országba küldendő levél).
A Falvak Kultúrájáért Alapítvány 1995-ben jött létre azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a XXI. század kihívásaira felkészült nemzetközi közösség létrejöttéhez. Az alapítvány 1999-től adományozza a „Magyar kultúra lovagja” címet. Budapesten, a Stefánia-palotában tartották a több mint nyolc országból érkezett jelöltek és hozzátartozóik körében az ünnepséget. A kitüntetettek lovaggá ütése a koronaőrök jelenlétében zajlott, az ünnepségen ugyanis látható volt a Szent Korona másolata.
Zengővárkony Pécs közelében (a várostól 17 kilométerre keletre, a 6-os főközlekedési úti leágazótól pár percre) található. A Míves Tojás Múzeum a Zengő lábánál fekvő községben kapott helyet, mert a Németországban élő Nienhaus Rózsa, a múzeum létrehozója úgy gondolta, itt kell megvalósítania, amit megálmodott.
A naptári év végén általános gyakorlat, szokás a visszatekintés, számadás. Nincs ez másképp a bélyeggyűjtők körében sem, ők is készítenek mérleget: mennyit költöttek gyűjteményük gyarapítására, mennyit sikerült elcsereberélni eleve erre szánt darabjaikból.
Az énekkar „őse” az 1957 júniusában alapított Pécs Város Mecsek Művészeti Együttes Ének- és Tánckara volt, majd különvált a kórus és a tánckar. A vegyeskar első karnagya Hegyi József (1913-1978) tanszékvezető főiskolai tanár lett. Őtőle vette át a karnagyi pálcát 1965-től Tillai Aurél, majd 1987-től Nagy Ernő, jelenleg 2001-től Kertész Attila vezeti az együttest.
Annak tudatában, hogy Szlovákia magyarlakta területein milyen nagy érték a magyar nyelvű kiadvány, Újváry Lászlónak, a Reviczky Társulás elnökének köszöntő szavaival ajánljuk a Lévai Kalendáriumot olvasóink figyelmébe:
„Diákkoromra visszagondolva, olyasmire is emlékezem, hogy írók, költők s más művészek is írták, mondták: otthon a kalendáriumon kívül nemigen találkoztak más olvasnivalóval…”
Lapunkban már hírt adtunk róla, hogy 2000-ben öt soproni polgár nagy méretű levél elkészítését tervezte, amelyet rekord méretű borítékba helyezve kívánt eljuttatni az Európai Közösséghez.
Impresszum | Facebook | Soundcloud | RSS | Hoszt: Infocsoport | WEB: Netmester Produkció | Copyright © 2026 | WordPress Theme by MH Themes
