Zengővárkony Pécs közelében (a várostól 17 kilométerre keletre, a 6-os főközlekedési úti leágazótól pár percre) található. A Míves Tojás Múzeum a Zengő lábánál fekvő községben kapott helyet, mert a Németországban élő Nienhaus Rózsa, a múzeum létrehozója úgy gondolta, itt kell megvalósítania, amit megálmodott.
A naptári év végén általános gyakorlat, szokás a visszatekintés, számadás. Nincs ez másképp a bélyeggyűjtők körében sem, ők is készítenek mérleget: mennyit költöttek gyűjteményük gyarapítására, mennyit sikerült elcsereberélni eleve erre szánt darabjaikból.
Az énekkar „őse” az 1957 júniusában alapított Pécs Város Mecsek Művészeti Együttes Ének- és Tánckara volt, majd különvált a kórus és a tánckar. A vegyeskar első karnagya Hegyi József (1913-1978) tanszékvezető főiskolai tanár lett. Őtőle vette át a karnagyi pálcát 1965-től Tillai Aurél, majd 1987-től Nagy Ernő, jelenleg 2001-től Kertész Attila vezeti az együttest.
Annak tudatában, hogy Szlovákia magyarlakta területein milyen nagy érték a magyar nyelvű kiadvány, Újváry Lászlónak, a Reviczky Társulás elnökének köszöntő szavaival ajánljuk a Lévai Kalendáriumot olvasóink figyelmébe:
„Diákkoromra visszagondolva, olyasmire is emlékezem, hogy írók, költők s más művészek is írták, mondták: otthon a kalendáriumon kívül nemigen találkoztak más olvasnivalóval…”
Lapunkban már hírt adtunk róla, hogy 2000-ben öt soproni polgár nagy méretű levél elkészítését tervezte, amelyet rekord méretű borítékba helyezve kívánt eljuttatni az Európai Közösséghez.
A második világégés után, a jogfosztottság idején Szlovákiában nem nyíltak meg a magyar iskolák, s így a magyar ajkú gyerekek, a teljesen magyar közegben élő ifjúság kénytelen volt egy számára teljesen idegen nyelven zajló oktatásnak a szenvedő alanya lenni, vagyis szlovák iskolába járni.
Többéves készülődés előzte meg T. Horváth József napokban megjelent CD-jét, amelynek anyagát Weöres Sándor, a 20. századi magyar irodalom költő zsenijének műveiből válogatta, és zenésítette meg a szerző. A korábban Pécsett, jelenleg Sopronban élő T. Horváth József tizennégy évig a Szélkiáltó együttes tagja volt, 1995 óta több önálló kazettája, CD-je jelent meg, melyek közül a Kaland című gyermekverseket tartalmazó kazetta New Yorkban egy nemzetközi minősítésen kategóriájában harmadik helyezést ért el.
A 2002. év nem szűkölködött a sport témájú bélyegek hazai kiadásában. A XIX. téli olimpiai játékok tiszteletére megjelentetett, jégkorongozót ábrázoló bélyeg nyitotta a sort, követte a magyar kerékpársport 100 éves évfordulójára egy kisív, majd a 17. labdarúgó világbajnokságra szelvényes bélyeg, november 20-án pedig a 36. tornász világbajnokságot köszöntötte bélyeggel a Magyar Posta.
A Pécsett alapított és nagy nemzetközi hírnévre szert tett Angster-orgonagyár létrehozója, a kácsfalui születésű Angster József születési dátuma az 1834. év, ez tehát az alcímbeli első dátum „megfejtése”. A másodiké pedig a nagyhírűvé vált orgonagyár első remeke avatásáé, a zsinagógában ugyanis 1869-ben avatták föl azt az első orgonát, amely megalapozta a gyár nagy hírét az 1949-es államosításig, a gyár szétveretéséig, a család meghurcoltatásáig.
Impresszum | Facebook | Soundcloud | RSS | Hoszt: Infocsoport | WEB: Netmester Produkció | Copyright © 2026 | WordPress Theme by MH Themes
