2002-ben születésnapot, a kétszázadikat ünnepeljük: „Kossuth apánk”-ét. 1849. augusztus 19-én Orsovánál honvédei zokogásától kísérve hagyta el az országot; 1894. március 30-án a magyar határtól, Csáktornyától könnyező sokaság közepette tért vissza – holtában. Halálát követően országszerte fölerősödött a törekvés Kossuth Lajos emlékének méltó megörökítésére.
Nemcsak Tolnából és Baranyából, hanem az ország északi részéről, Szilvásváradról és Mezőkövesdről is érkeztek tojásdíszítők a Kulturális Örökség Napján, szeptember 22-én rendezett zengővárkonyi rendezvényre. Dr. Nienhaus Rózsa múzeumalapító köszöntötte a megjelenteket, s bemutatta a múzeum legújabb szerzeményét, melyet a németországi Carina Charlton Wuppertal készített és ajándékba adja a Míves Tojás Múzeumnak.
Debitzky István hozzátartozott Pécshez. Egyénisége meghatározott egy iskolát, technikusok, mérnökök viszik jó emlékét tovább – sok ezren, hiszen negyed évszázadon keresztül igazgatta a Pollack Mihály Építőipari Technikumot és Szakközépiskolát, népszerű nevén a „kis Pollack”-ot. Tanári és művészi diplomája volt, s bár művészként indult, de Magyarországon tanárként élte le életét. Felesége, Ilona asszony összeállítása alapján közöljük az alábbiakban Debitzky István életútját – halálának 10. évfordulóján.
Meglepődtem, mikor András öcsém egykori barátja, Füredi Feri arra kért, írjak megemlékezést Bálint B. Andrásról, tragikus halála 5. évfordulójára.
Gondolatok a 85 éves Mohácsi Regős Ferenc* kiállítását látogatva Az évforduló alkalmából rendezett mohácsi kiállításon 85 különböző technikával készült alkotáson mutatták be a szervezők Mohácsi […]
Rejtő Jenő pesti polgári családban született. Az édesapa Reich Lipót nyomdai tisztviselő volt, s elég jól keresett. Így felesége a három gyerek nevelésével foglalkozhatott. Lajos 1902-ben, Gyula 1903-ban, Jenő 1905. március 29-én született. Lajos később Egri, Gyula Révai, Jenő Rejtő névre magyarosított.
Az idei év kiemelkedő nemzetközi sporteseménye a május 31.-június 30. közti 17. labdarúgó-világbajnokság. A megrendezés jogát Korea és Japán közösen kapta. (Hol van már az az idő, mikor világbajnoki mérkőzésen Dél-Korea válogatottja 9:1-es „zakót” kapott a magyar válogatottól, shol van a „régi dicsőségünk”?)
Vámbéry Ármin (1832-1913), tudós, nyelvész, Ázsia-kutató, utazó és egyetemi tanár ugyan Szentgyörgyön született, de gyermekkorát Dunaszerdahelyen töltötte. Aztán tizenhárom esztendős korában visszaköltöztek szülővárosába.
A Kiskunhalason készített világhírű csipke magyar bélyegen már ez ideig is szerepelt, de az újabb kiadások mindig tartalmaztak valami újat, a korábbitól eltérő filatéliai érdekességet. Először 1960-ban jelent meg 8 címletű alkalmi sorozat Zombory Éva tervezésében, eredeti halasi csipkemotívumokkal.
Palkonya a Villány-Siklósi Borút festői szépségű települése. Messze földön ismert kupolás templomáról, szép egységes faluképéről és műemléki védettségű pincefalujáról. A nagy kiterjedésű pincefalu egymás felett teraszosan elhelyezkedő pincesorainak hófehér épületei megkapó látványt nyújtanak. Akik Pünkösdvasárnap délután a településre látogattak, nagyszerű élményekkel gazdagodhattak, az egészen kicsi gyerekektől az időskorúakig mindenki találhatott kedvére való programot.
Impresszum | Facebook | Soundcloud | RSS | Hoszt: Infocsoport | WEB: Netmester Produkció | Copyright © 2026 | WordPress Theme by MH Themes
