Nyelvtudomány

Pécs város szülötte: Péchy Blanka színművész és előadóművész 1960-ban alapítványt létesített a hangzó beszéd példamutató művelőinek díjazására. A Kazinczy-díj színészeket, rádiós, televíziós hivatásos beszélőket kívánt példának állítani mindazok elé, akik anyanyelvünket beszélik. Ebből a kezdeményezésből különböző anyanyelvi rendezvények nőttek ki.

A Hetedhéthatár 150. és 157. számában megjelent írásaimban a „zsugorító nyelvet” és a „mozaiknyelvet” mutattam be.
A mai alkalommal a magyar nyelvet fenyegető legfőbb kihívásra hívom fel a figyelmet, az idegen szavak beáramlására.

A gyorsuló világban egyre gyorsabban beszélünk, mert a felénk áradó információmennyiséget másokkal is szeretnénk megosztani. Emiatt is harapódzott el a mai ifjúság körében kóros módon a hadarás. Amikor a beszéd tempója már nem gyorsítható fel jobban, megkezdődik a szavak csonkolása. A rövidítés egyik módszere a zsugorítás.

Az alábbiakban néhány nyelvi érdekességet írok le, ezzel esetleg kedvet csinálva a nyelvtanuláshoz, illetve a nyelvi rejtelmek megismeréséhez.
Spanyolul az arena szó homokot jelent. De mi mást is jelenthetne, amikor régen az arénákban homok volt.

A csecsszopó gyermekről szóló fenti finn találós kérdés is példázza, hogy e kisműfajban milyen gyakori a szókezdő hangok azonossága, vagyis az alliteráció. Úgy tűnik, hogy e műfajnak ezen stiláris eszköze főleg a finnugor népekre jellemző, legszebb példáit a finneknél és karjalaiaknál, valamint nálunk, magyaroknál találjuk.

Egyetemi éveim alatt ó-török nyelvekkel is foglalkoztam, s az élő török nyelvek közül azért esett a baskírra a választásom, mert fel akartam dolgozni Mészáros Gyula 1909-ben gyűjtött, a budapesti Néprajzi Múzeumban őrzött anyagát. Mészáros Gyula Julianus barát nyomában járta be Magna Hungaria, a mai Baskíria földjét, hogy nyelvi és néprajzi adatokkal járuljon hozzá az őshazakutatás kérdéseihez.

A most közölt műfordítások első szövege a Közel-Keleten, az arab világban és a törököknél általános (az itt szereplő egyiptomi változat mellett van feljegyzése a palesztinai araboktól és Tuniszból is, az oszmán-török adatok száma pedig meghaladja az ötvenet), de vannak magyar megfelelői is – most csak egyet idézek a Magyar Nyelvőr 1876-os kötetéből, a Moldvában található Klézséről.

Mint korábban írtam egy a hangyákról szóló magyar találós kérdés kapcsolatairól – kiderült, hogy csak a horvátoknál (ráadásul náluk is csak hazánkban és a szomszédos Szlavóniában), valamint a Krakkó környéki lengyeleknél vannak párhuzamai.