Komlós Attila írásai

Svájc – 5. Sajtok, medvék és kalandozó magyarok

2002. május 3., péntek Komlós Attila 0

A Berni-Alpokban tett kirándulás után északnyugat felé folytatjuk utunkat. A táj egészen más, mint az ország középső részén, a magas hófödte hegyek helyett lankás dombhátak borítják a felszínt. A domboldalakon sokfelé láthatók az errefelé hagyományos, nagyméretű parasztudvarok, két-háromemeletes házakkal, gazdasági épületekkel. Itt a világhírű „ementáli” sajt hazája, az Emme folyó völgyében. Affoltern községben, ahol a táj, a kultúra és a hagyományok teljes harmóniában egyaránt jelen vannak, egy helyen találhatjuk meg a tradicionális sajtkészítés módszereit, és napjaink korszerű technikáját.

Svájc – 4. A Berni-Alpokban

2002. április 19., péntek Komlós Attila 1

Svájc középső részén emelkednek a Berni-Alpok vonulatai. A táj rendkívül változatos, a hatalmas hegyeket szűk, mély völgyek szabdalják, láthatunk négyezer méter fölé magasodó havas hegycsúcsokat, hatalmas vízeséseket. Elsőként az Aare folyó szűk szurdokába látogatunk el. A közel másfél kilométer hosszúságú, 4-5 méter széles és 100 méter mély szurdok alján a teljesen függőleges sziklafalak között rohan az Aare vize. A kirándulók a sziklafalra erősített pallókon haladhatnak végig. A térség irodalmi vonatkozása, hogy a közeli Reichenbach-vízesésnél lelte halálát Sherlock Holmes, a Moriarty professzorral vívott élet-halál harcban.

Svájc – 3. Luzern és az Örök Szövetség

2002. április 5., péntek Komlós Attila 0

Az ország szívében, a Vierwaldstätti-tó partjai mentén elterülő vidéket Svájc bölcsőjének is nevezhetjük. 1291-ben, miután a Habsburgok terjeszkedése ellen Uri, Schwyz és Unterwalden kantonok örök szövetségre léptek (Ewige Bund), létrejött az Eidgenossenschaft, a Svájci Államszövetség. Luzern 1332-ben, első városként csatlakozott e szövetséghez. Tell Vilmos történetének a helyszínén járunk, a legenda szerint a Luzerntől 38 kilométerre fekvő Altdorf főterén saját fia fejéről lőtte le íjjal az almát.

Svájc – 2. Zürichi templomok és a Rajna-part gyöngyszemei

2002. március 22., péntek Komlós Attila 0

Ma elsőként Svájc legnagyobb városába, Zürichbe látogatunk el. A városnézést a vasútállomásnál kezdjük, innen indul az óváros irányába a híres Bahnhofstrasse, a világ egyik legelegánsabb utcája. Érdemes egy kicsit céltalanul sétálgatni a szűk utcákban: igen szép, régi épületeket láthatunk, míves cégérekkel, kis üzletekkel, vendéglőkkel. Zürich folyójához, a Limmathoz közel helyezkedik el a város három nagy temploma, mindegyikük nevezetes valamilyen szempontból. Elsőként a Szt. Péter templomot pillantjuk meg, a hegyes csúcsban végződő, vaskos tornyán látható óra számlapjai Európában a legnagyobbak.

Svájc – 1. Graubünden

2002. március 8., péntek Komlós Attila 0

Az Alpok országát rendkívül találóan jellemzi Eugen E. Hüsler, az egyik svájci útikalauz szerzője: „Elég egy pillantást vetnünk Svájcra, s rögtön szembetűnik, hogy itt a legnagyobb műalkotásokat maga a természet alkotta. Ezen a vidéken messzemenően hiányoznak azok a hivalkodó emlékművek, pompázatos utcák, győzelmi emlékhelyek, melyekkel máshol császárok, királyok és hatalombitorlók akarták elérni az oly áhított halhatatlanságot. Itt ennek helyét a kulturális sokszínűség tölti be”. Vegyük hát föl képzeletbeli hátizsákunkat és induljunk el fölfedezni ezt a sok kincset rejtő, szép országot!

Séták a szomszéd fővárosban 1-2.

2002. február 8., péntek Komlós Attila 0

A Medvednica és a Száva síkjának találkozásánál, fontos közlekedési útvonalak metszéspontjában terül el Horvátország fővárosa, Zágráb. A Napóleon idején csupán 7000 lakost számláló város fejlődése a vasút kiépülését követően vett lendületet, a XIX. század második felében. Az Osztrák-Magyar Monarchia hangulatát idézi a vasútállomástól északra elterülő városrész, tágas parkjaival, elegáns épületeivel s a főtérrel. A hegyoldalra felkúszó régi városrész barokk házai, a színes tetejű Szent Márk-templom, a Tkalčićeva vendéglői a békés kikapcsolódás helyszínei.

Karnevál Velencében

2002. január 25., péntek Komlós Attila 0

Velence nevének hallatán szinte mindenkinek a Szent Márk tér, a harangtorony, a Sóhajok hídja, a pompás épületek és a csatornák vizén ringatózó gondolások éneke jut eszébe. Aki nyáron keresi fel Velencét, felejthetetlen napokat tölthet el a világnak ebben a semmivel sem összehasonlítható, varázslatos városában. Az üzletek kirakataiban, az utcai árusoknál látható és emléktárgyként megvásárolható álarcok, a régmúlt mesebeli hangulatát idézik.

Stuttgart, a parkok és kastélyok városa

2002. január 11., péntek Komlós Attila 0

A délnémet tartomány, Baden-Württemberg fővárosa gazdag hagyományokkal rendelkezik. A város kiépülése a XIII. században vette kezdetét, az alapító, I. Ulrich gróf vízivára körül. Jelentősége az évszázadok folyamán egyre nőtt: előbb grófi, majd hercegi, és a XIX. század elején királyi székhely lett. Stuttgart gazdaságban betöltött szerepe mellett a kultúra egyik fellegvára is, múzeumait, szép templomait, színházait, hangversenytermeit sok látogató keresi fel.

Séta Nürnbergben, karácsony előtt

2001. december 21., péntek Komlós Attila 0

Bajorország második legjelentősebb városa, Frankföld „fővárosa” Nürnberg. A ma is gyönyörű várost a középkorban a Német Birodalom ékszerdobozának nevezték. Az egyetlen nagyváros Németországban, amely az évszázadok viharait, a háborús pusztításokat átvészelve megőrizte középkori hangulatát. Az óvárost a XIII. században emelt, öt kilométer hosszúságú városfal öleli körül. A falat kereken száz bástyatorony ékíti, közülük az egyik legjellegzetesebb a Királykapu. A kapun áthaladva a Königstrassén (Király utca) kezdjük sétánkat.

Franciaország 8. Barlangok mélyén, vulkánok között

2001. december 7., péntek Komlós Attila 0

A franciaországi körutazás zárásaként meglátogatunk néhány barlangot, felkeressük a Causses-vidék bizarr sziklaképződményeit és ellátogatunk az auvergne-i vulkáni vidék krátereihez. A Francia-középhegység mészkőből felépülő vonulatai felfedezésre váró barlangokat rejtenek magukban. Csónakázhatunk föld alatti patakok vizén, megcsodálhatjuk az évmilliók alatt cseppenként felépült kőszobrokat, az őskor emberének évezredek távolából jövő üzenetét.