Szépirodalom – vers

Egyedül vagyok
előtűnnek a tárgyak
már hajnalodik

Beágyazódnak a fák,
a Nap csak tejfolt
a sejtelmes égen.

Tudod, Öreg, a lelkem
néha érted fáj;
kopott küszöbök,
kihűlt testek között
velem maradtál,
Örökre.

pentylap
márkaszámok
gombatószt
névalapvaluta

Ropogó csontom rontom-bontom, korgó gyomrom elaltatom,
csillapítom hűvös fallal, tömjénfüsttel, kemény paddal
rengő-ringó ringató,
finom-édes gyógybagó
álmot látó gyóntató
rózsaszóval forgató

Didergő fényben
ülök a kertben.
A nyár illatával
számban, szívemben.
A nyár színei
szememben.

Mikor Sopront
a múlt már
végképp eltemette,

Két kezemben rohan a víz,
Hűs forrásból csorog halkan.
Hallom: engem gyengéden hívsz,

tizenkilencre
húztál még egy lapot,
és elvesztettél mindent,
engem,
meg a holnapot,
mert én nem a tök alsó,
hanem a
vörös Ász vagyok…