A felvilágosodás korának egyoldalú érdeklődésére jellemző, hogy a 18. századi nagy utazók – közöttük Goethe – figyelmét messze elkerülték a bizánci-arab-normann kultúra kimagasló építészeti alkotásai; ők kizárólag a klasszikus görög-római hagyományokra koncentráltak.
Talán tízéves lehettem, mikor egy vásári tenyérjós azt jósolta, hogy életemben sokat fogok utazni. Kétkedve hittem ezt a jóslatot, és nem is gondoltam arra, hogy ez egyszer be is következik. Csak mikor 1957-ben átléptem hazám nyugati határát, akkor kezdett derengeni bennem valami, hogy ez a régi jóslat talán meg is valósulhat.
A város egyik legöregebb épülete a régi királyi vár. Eredete a XIII. századig nyúlik vissza, 1253-ban építtette Szigorú Lajos. Igazi mesebeli lovagvár, égbe szökő tornyokkal, macskaköves udvarral. Az udvari homlokzat éke a karcsú tornyú, háromszintes festett faerkély. Érdemes megfigyelnünk a fal festését, a kockás mintázat a bajor zászlót idézi. A középkor végétől az uralkodó székhelye átkerült a mai Max Joseph-térre. Az egykori vízivár helyén álló királyi palota több mint 500 éven át volt a Wittelsbachok rezidenciája. Az épület a folyamatos átépítések és bővítések következtében az egymást követő stíluskorszakok jellegzetességeit hordozza.
Németország egyik legszebb és legkellemesebb hangulatú nagyvárosát, az Isar folyó partján elterülő Münchent, Henrik herceg alapította ezer évvel ezelőtt. A XIII. században hercegi, majd alig száz évvel később császári székhely lett. Az évszázadok folyamán jelentősége egyre növekedett, 1806-ban az önálló bajor királyság központja lett. A huszadik században igen viharos történelme volt: 1919-ben itt kiáltották ki a rövid életű Bajor Köztársaságot, itt zajlottak Hitler első szervezkedései, 1938-ban a városban írták alá a Müncheni Egyezményt. A háború utáni évtizedek az újjáépítéssel teltek, ennek nagy lendületet adott, hogy 1972-ben itt rendezték a nyári olimpiai játékokat.
Kemál Atatürk volt az, aki megálmodta és megszervezte a modern Törökországot. A hajdani török birodalom fél évszázad leforgása alatt 1923-ban modern iszlám köztársasággá alakult át Kemál Atatürk vezetésével. Az állam és az egyház radikális szétválasztása nem volt könnyű feladat. Napjainkban Törökország az egyetlen laikus iszlám ország, ahol az állam és a vallás teljesen külön van választva. Magyarországon is meg kellene ezt valósítani.
A következő hetekben Németország hazánkhoz legközelebb fekvő tartományában, a természeti szépségekben és kulturális nevezetességekben bővelkedő Bajorország területén fogunk kalandozni. Ezúttal nem egy útvonalra fűzzük fel a helyszíneket, hanem „találomra” látogatunk meg néhány érdekes helyet. Elsőként a téli sportok központját, Garmisch-Partenkirchent fogjuk felkeresni, majd a fővárossal, Münchennel ismerkedünk. Ellátogatunk a híres zarándokhelyre, Oberammergauba, megnézzük kívül s belül Neuschwansteint, II. Lajos kacsalábon forgó mesevárát, majd az UNESCO-Világörökség részét képező pompás barokk templomot Wiesben, de további érdekességekkel is találkozni fogunk utunk során.
A Nagybazárban és általában a keleti vásárlás során elengedhetetlen az alkudozás (törökül: pazarlik). Legendák fűződnek hozzá. A Nagybazárokban, a csarsikban ez ma is divatos, sőt kötelező. Aki nem alkuszik, az nézetük szerint nem is jó vevő. Nem lehet azonban alkudozni az áruházakban, az élelmiszerüzletekben és az éttermekben. Az eladók rendkívül udvariasak, szolgálatkészek.
Bécsben a karácsony előtti vásár nagyon régi hagyomány. 1294 óta minden évben megrendezték különböző helyszíneken, a folyamatosságot csupán a két háborús év szakította meg 1944-ben és 45-ben. A középkorban még inkább praktikus szerepet töltött be, ekkor főként textíliákat, élelmiszereket lehetett vásárolni a „Dezembermarkt”-on. 1975 óta Adventzauber, azaz Adventi Varázslat néven nyitja meg kapuit a karácsonyi vásár, a városháza épülete előtt.
A jelenlegi Aja Szófia alapkövét 39 nappal az első leégés után Justinianus császár rakatta le azzal, hogy mind méretben, mind szépségben felül kell múlnia Salamon templomát. Tervezőmesterei a trallesi Anthemios és a milethosi Isidoros voltak. A két mester a császár személyes ellenőrzése mellett irányította az összegyűjtött száz építőmester keze alá beosztott tízezer munkást.
Az Ortler-csoport háromezres hegycsúcsait magunk mögött hagyva, kelet felé utazunk tovább, hogy meglátogassunk a történelmi múlt néhány gyöngyszemét. Elsőként a külső-belső freskóiról híres román stílusú naturnsi templomot tekintjük meg, majd felkeressük Dorf Tirol várát és középkori templomát, végül ellátogatunk Bozenbe, ahol „Ötzit”, a jégbe fagyott ősembert nézzük meg.
Impresszum | Facebook | Soundcloud | RSS | Hoszt: Infocsoport | WEB: Netmester Produkció | Copyright © 2026 | WordPress Theme by MH Themes
