Nagyvilág

Az elkövetkező – várhatóan többnyire télies időjárású – hetekben megpróbálom felvázolni az Atya csókjának eredményét; Szicília szigetének értékeit minél több oldalról. Az Etna október végi legújabb kitörése okán sokat hallunk e vidékről; aki azonban alaposabb ismeretekhez szeretne hozzáférni, hamarosan ráébred, hogy magyar nyelvű irodalom szinte alig létezik Szicíliáról.

Mielőtt búcsút vennénk előző kirándulásunk helyszínétől, a Sexteni Dolomitoktól, egy pillantást még vetünk e csodás tájra. A térségben több kis tengerszem csillog, ilyen tavak errefelé a Dürren-tó, a Toblachi-tó vagy a Landro-tó. Mi ez utóbbit látogatjuk meg közelebbről. Rövid sétát lehet tenni a tó partján, miközben lenyűgöző látvány tárul elénk: közvetlenül a tópart mellett erdőborította hegyoldalak zöldellnek, a háttérben a Dolomitok hatalmas sziklatömegeinek ormai törnek az ég felé.

Tovább folytatjuk észak-olaszországi barangolásunkat, Trentoból a Dolomitok fenséges világába látogatunk. A hegycsoport a Keleti-Alpok déli üledékes övezetében helyezkedik el, az Alpok egyik leglátványosabb formakinccsel rendelkező része. A hegységet alkotó kőzet nevét francia leírójáról, Dolomieu geológusról kapta. Jellemzője, hogy nem mállik, ezért felszínén nem képződik talaj, így növényzet sem borítja. Semmivel sem összetéveszthető látványát az égbeszökő, kopár, bástyaszerű hegyormok és az azok lábánál felhalmozódó hatalmas törmeléklejtők adják.

Mai úti célunk Trentino székhelye, a középkori hangulatú Trento városa. Mielőtt megismerkednénk a várossal, nézzünk egy kicsit körül Észak-Olaszország e szép tartományában. Európa belseje és a Földközi-tenger közötti híd szerepét tölti be, a középső részén húzódó Adige-völgy ma is rendkívül jelentős közlekedési útvonal. Területén a Keleti-Alpok vonulatai húzódnak, a hegyek között rengeteg patakkal és folyóval. Területén közel 300 tó vize hullámzik – nem véletlenül szokták „kis olasz Finnországnak” nevezni a vidéket. Az emberi kultúra nyomai az őskortól nyomon követhetők. A múlt talán leglátványosabb emlékei a várak és kastélyok sokasága.

A Garda-tótól keletre található Észak-Olaszország egyik legvonzóbb városa, Verona. Benne az Aréna, melynek kövei sok évszázad viharainak voltak tanúi, a középkori vár, a belváros reneszánsz palotái, s persze amit egyik Veronába látogató turista sem hagyhat ki, Júlia erkélye. A kiváló akusztikájú Aréna manapság elsőrendű operaelőadások színtere, a veronai operafesztivált évről évre sok tízezren keresik fel. A csillagos égbolt alatt tartott előadások hangulata, a nézők kezében égő kis gyertyák ezreinek fényével semmihez sem hasonlítható, aki részt vehet egy itteni előadáson, biztosan a legszebb emlékei között fogja számon tartani.