Nagyvilág

Svájc – 3. Luzern és az Örök Szövetség

2002. április 5., péntek Komlós Attila 0

Az ország szívében, a Vierwaldstätti-tó partjai mentén elterülő vidéket Svájc bölcsőjének is nevezhetjük. 1291-ben, miután a Habsburgok terjeszkedése ellen Uri, Schwyz és Unterwalden kantonok örök szövetségre léptek (Ewige Bund), létrejött az Eidgenossenschaft, a Svájci Államszövetség. Luzern 1332-ben, első városként csatlakozott e szövetséghez. Tell Vilmos történetének a helyszínén járunk, a legenda szerint a Luzerntől 38 kilométerre fekvő Altdorf főterén saját fia fejéről lőtte le íjjal az almát.

Svájc – 2. Zürichi templomok és a Rajna-part gyöngyszemei

2002. március 22., péntek Komlós Attila 0

Ma elsőként Svájc legnagyobb városába, Zürichbe látogatunk el. A városnézést a vasútállomásnál kezdjük, innen indul az óváros irányába a híres Bahnhofstrasse, a világ egyik legelegánsabb utcája. Érdemes egy kicsit céltalanul sétálgatni a szűk utcákban: igen szép, régi épületeket láthatunk, míves cégérekkel, kis üzletekkel, vendéglőkkel. Zürich folyójához, a Limmathoz közel helyezkedik el a város három nagy temploma, mindegyikük nevezetes valamilyen szempontból. Elsőként a Szt. Péter templomot pillantjuk meg, a hegyes csúcsban végződő, vaskos tornyán látható óra számlapjai Európában a legnagyobbak.

Svájc – 1. Graubünden

2002. március 8., péntek Komlós Attila 0

Az Alpok országát rendkívül találóan jellemzi Eugen E. Hüsler, az egyik svájci útikalauz szerzője: „Elég egy pillantást vetnünk Svájcra, s rögtön szembetűnik, hogy itt a legnagyobb műalkotásokat maga a természet alkotta. Ezen a vidéken messzemenően hiányoznak azok a hivalkodó emlékművek, pompázatos utcák, győzelmi emlékhelyek, melyekkel máshol császárok, királyok és hatalombitorlók akarták elérni az oly áhított halhatatlanságot. Itt ennek helyét a kulturális sokszínűség tölti be”. Vegyük hát föl képzeletbeli hátizsákunkat és induljunk el fölfedezni ezt a sok kincset rejtő, szép országot!

Séták a szomszéd fővárosban 1-2.

2002. február 8., péntek Komlós Attila 0

A Medvednica és a Száva síkjának találkozásánál, fontos közlekedési útvonalak metszéspontjában terül el Horvátország fővárosa, Zágráb. A Napóleon idején csupán 7000 lakost számláló város fejlődése a vasút kiépülését követően vett lendületet, a XIX. század második felében. Az Osztrák-Magyar Monarchia hangulatát idézi a vasútállomástól északra elterülő városrész, tágas parkjaival, elegáns épületeivel s a főtérrel. A hegyoldalra felkúszó régi városrész barokk házai, a színes tetejű Szent Márk-templom, a Tkalčićeva vendéglői a békés kikapcsolódás helyszínei.

Karnevál Velencében

2002. január 25., péntek Komlós Attila 0

Velence nevének hallatán szinte mindenkinek a Szent Márk tér, a harangtorony, a Sóhajok hídja, a pompás épületek és a csatornák vizén ringatózó gondolások éneke jut eszébe. Aki nyáron keresi fel Velencét, felejthetetlen napokat tölthet el a világnak ebben a semmivel sem összehasonlítható, varázslatos városában. Az üzletek kirakataiban, az utcai árusoknál látható és emléktárgyként megvásárolható álarcok, a régmúlt mesebeli hangulatát idézik.

Stuttgart, a parkok és kastélyok városa

2002. január 11., péntek Komlós Attila 0

A délnémet tartomány, Baden-Württemberg fővárosa gazdag hagyományokkal rendelkezik. A város kiépülése a XIII. században vette kezdetét, az alapító, I. Ulrich gróf vízivára körül. Jelentősége az évszázadok folyamán egyre nőtt: előbb grófi, majd hercegi, és a XIX. század elején királyi székhely lett. Stuttgart gazdaságban betöltött szerepe mellett a kultúra egyik fellegvára is, múzeumait, szép templomait, színházait, hangversenytermeit sok látogató keresi fel.

Séta Nürnbergben, karácsony előtt

2001. december 21., péntek Komlós Attila 0

Bajorország második legjelentősebb városa, Frankföld „fővárosa” Nürnberg. A ma is gyönyörű várost a középkorban a Német Birodalom ékszerdobozának nevezték. Az egyetlen nagyváros Németországban, amely az évszázadok viharait, a háborús pusztításokat átvészelve megőrizte középkori hangulatát. Az óvárost a XIII. században emelt, öt kilométer hosszúságú városfal öleli körül. A falat kereken száz bástyatorony ékíti, közülük az egyik legjellegzetesebb a Királykapu. A kapun áthaladva a Königstrassén (Király utca) kezdjük sétánkat.

Franciaország 8. Barlangok mélyén, vulkánok között

2001. december 7., péntek Komlós Attila 0

A franciaországi körutazás zárásaként meglátogatunk néhány barlangot, felkeressük a Causses-vidék bizarr sziklaképződményeit és ellátogatunk az auvergne-i vulkáni vidék krátereihez. A Francia-középhegység mészkőből felépülő vonulatai felfedezésre váró barlangokat rejtenek magukban. Csónakázhatunk föld alatti patakok vizén, megcsodálhatjuk az évmilliók alatt cseppenként felépült kőszobrokat, az őskor emberének évezredek távolából jövő üzenetét.

No Image

Ott ahol a Bora a Yugóval találkozik

2001. november 23., péntek Bandi András 0

Aki egyszer belekóstolt Dalmácia bájaiba, az örökre visszavágyik. A fehér sziklák, a kéklõ ég és a mindig változó ezerszínû Dalmát-tenger visszacsábítja vendégeit. A pálmafás sétányok, a zegzugos kis utcák, sikátorok, meghitt kis kávézók, vendéglõk és az esti hullámverésbe beleolvadó lágy dalmát dallamok magukhoz láncolják az odalátogatót.

Franciaország 7. A konyak hazájában

2001. november 23., péntek Komlós Attila 0

A La Rochelle-től keletre elterülő vidéken kiterjedt szőlőültetvények szegélyezik az utat. E szőlő jelenti immár többszáz éve a híres francia konyak alapanyagát. A névadó városban, Cognac-ban találjuk az 1715-ben, Jean Martell által létrehozott konyakgyárat. A Jersey-n született gyáralapító 20 éves volt, amikor Cognac-ban megkezdte működését a lepárlóüzeme, s hat évvel később egy levelében már büszkén állította, hogy a régió egyik legnagyobb üzletét tudhatja magáénak. Ennyi idő távlatából nyugodt szívvel adhatunk neki igazat, hiszen e gondolatok ma is megállják helyüket!