„Szép nyári nap, rongyos farmerek az út mentén…” Dudorászok, néha hangosan énekelek, masírozok, poroszkálok, meg-megállok. A kutya se jár az úton. Békés kellemes, napfényes tavaszi idő van, zöldül a fű és a távolban egy juhnyáj legelész. Még rajta van a juhászokon a fordított bunda.
– Most mit vacakolsz vele? Én aztán soha nem szánok időt ilyesmire.
– Csak két perc!
– Már megint guberálsz a szekrényben? Vegyél újat!
Évszázadok, évezredek óta, öntudatlanul is tökéletességre törekszik az ember. Miképpen? Feltételezéseinket kétféle pillérre építhetjük, attól függően, melyik eredetelméletet fogadjuk el. Ha a darwini elmélet, s főleg annak képi-alkati megjelenítésformái szerint gondolkozunk, az előember nemcsak esetlen emberi mivoltában, hanem durva, erőszakos, kötődés nélküli, érzelemmentes.
Ady Endre a Nyugat-kánon egyik kiemelkedő alakja, az Új versek címmel megjelent kötete a modern magyar költészet korszaknyitó alkotása. Ugyanakkor a költő meghatározó, vízválasztó, irodalomalapító, a legjelentősebb modern íróink közé tartozik.
Torma Zsófia (Csicsókeresztúr, 1832. szeptember 27. – Szászváros, 1899. november 14.) magyar ősrégész, Torma József (1801–1864) régész-történész leánya, Torma Károly (1829–1897) régész, országgyűlési képviselő testvére, első magyar – egyik forrás szerint a világ – első női régésze volt.
A XX. század kimagasló magyar gondolkodója, írója, regényírója, esszéistája. Hatalmas műveltségének és átfogó szemléletének látóterében foglalkozott a művészetelmélet és kultúrtörténet kérdéseivel, társadalmi és filozófiai kérdésekkel egyaránt.
Nélküle üresek az esték,
lomhán kúszik arcomba a sötét.
Nem vidámságot, meghittséget hoz,
úgy érzem folyton, valaki átkoz.
Déry Tibor Budapesten született, édesapja Déry Károly ügyvéd, édesanyja Rosenberg Ernesztin, aki gazdag osztrák család sarja volt. Életútja és műveinek jellege különös ellentmondásokkal, alig magyarázható értelmetlenségekkel teljes.
Sződemeter, 1790. augusztus 8. – Szatmárcseke, 1838. augusztus 24. „Hazámat, nemzetemet mindig lángolva szerettem; magyar lenni büszkeségem volt, lesz örökre. Még akkor is, midőn a nemzet ellen kínosan panaszkodom.” (Kölcsey)
115 éve született Szervátiusz Jenő (Kolozsvár 1903. július 4. – Budapest, 1983. szeptember 15.) Nagy Zoltán: „A modern magyar faszobrászat legnagyobb erejű, legegyénibb formavilágú s egyben legnagyszerűbb képviselője az erdélyi Szervátiusz Jenő.
Impresszum | Facebook | Soundcloud | RSS | Hoszt: Infocsoport | WEB: Netmester Produkció | Copyright © 2026 | WordPress Theme by MH Themes
