Helytörténet

A Tettye forrás a város szolgálatába lép

2011. május 18., szerda Trebbin Ágost 3

A pécsi ipar kialakulásában nagy jelentősége volt a Tettye forrásnak és pataknak. A hegyről lerohanó víz ereje malmokat hajtott, de a tímárok, sörfőzők, kertészek sem tudták nélkülözni. Nagyon sok belvárosi kút is használta vizét. A levéltári iratok beszámolnak perekről, amelyeket a Tettye patak vízhasználatáért vívtak. Persze ez is úgy volt, ahogy lenni szokott. Mindenki használta, de a meder és a víz tisztítására senki nem fordított gondot. A patak pedig egyre szennyezettebb lett. Nagyon sok pécsi járvány innen, a fertőzött vízből indul ki.

Ő felsége udvari vonata Pécsett

2011. április 19., kedd Trebbin Ágost 5

A mai híradásokat figyelve szemtanúi lehetünk annak, hogy a mai kor előkelőségei minden luxussal felszerelt hatalmas gépmadarakkal érkeznek meg a protokoll látogatásaikra. De most szaladjunk vissza az időben… Az 1800-1900-as évek fordulóján még a luxusvonat tartozott hozzá a királyok, államelnökök protokoll által megszabott előkelő utazásához.

Dédanyáink divatja

2010. november 12., péntek Trebbin Ágost 2

Pécs városának a 19. században már fejlett üzlethálózata volt. A belvárosban a Főtéren, a Király, a Ferenciek és az Irgalmasok utcában alig volt olyan ház, ahol valamiféle bolt ne működött volna. Találhattunk közöttük jelentős delikát boltokat, szakáruházakat (vas, üveg, cipő, kalap, méteráru stb.), de akadtak szép számmal kis alapterületű, olajos padlós, csengettyűs, apró szatócsboltok is.

A pécsváradi „Arany Ló Vendégfogadó”

2009. július 10., péntek Trebbin Ágost 0

Herczeg Ferencnek, a nagy magyar írónak van egy fantasztikus regénye, a „Szíriusz”. Ebben egy olyan időrakétáról ír, amely az embert visszaviszi a múltba. A könyv szereplői felültek a rakétára, és hipp-hopp, egyszeriben ott találták magukat a 18. században.

No Image

A pécsváradi Nékám patika…

2008. október 10., péntek Trebbin Ágost 0

Gyermekkorom egyik maradandó élménye volt, amikor nagymamával – az egykori pécsváradi postamesternővel – elmehettem a községi patikába. A Német utca sarkán nyújtózkodó öreg épület már kívülről is békét, megnyugvást sugárzott. Az igazi „csoda” csak ezután következett.

„Fehérek közt egy európai…” Dr. Nikolits Mihály pécsi, baranyai főispán

2008. augusztus 8., péntek Dr. Vargha Dezső 1

Vannak korok, amelyek nehéz terheket rónak az egyes emberre is. Hazánk történelmében ilyenek voltak a második világégés előtti, alat Nikolits Mihályti és utáni évek. Ha ilyen időkben egy érdemes férfiú van felelős beosztásban, sokat tehet embert Nikolits Mihály

ár Nikolits Mihálysaiért. Ilyen volt Baranya vármegye és Pécs város méltatlanul elhallgatott és elhallgattatott főispánja, dr. Nikolits Mihály.

Amerre Rózsa Sándor lábnyomait őrzik – 1-3.

2008. június 6., péntek Rózsás A. Isabela 0

Már hetek óta azon tanakodom, miként írjak rólad, hisz én csak az öreg betyárkirály mondákból ismerlek. Szegényként, de gazdagként sem volt hozzád személyesen szerencsém. Tán méltó sem vagyok arra, hogy helybéliként írjak rólad, mert oly távol születtem a te híres Kondorosi Csárdádtól. De elfogadtam e rejtélyes kihívást, hogy jobban megismerjelek és most, hogy immár az a pillanat is elérkezett, amikor elolvassák rólad is szóló soraimat, olvasóimmal együtt én is azon tűnődöm, hogy merre is őrzik valójában Rózsa Sándor lábnyomait?

Barangolás Gömörben

2007. október 5., péntek Rónaky Edit 0

A mohácsi szőlőhegy egyik szép házán gömöri zászlót lenget a szél. Vajon mit gondolnak róla az arra járók? Érdekességnek, megfejthetetlen furcsaságnak tartják? Eltöprengenek rajta: mit jelképez ez az ismeretlen lobogó? És mit jelent annak, aki odatette? Látványa naponta többször is felidézi távoli szülőföldjének természeti szépségeit, az otthon levegőjét, a régi házakat…

Gyöngyfa: az Ormánság kapuja

2006. július 7., péntek Rónaky Edit 0

Mindannyiunk életében eljön az az idő, amikor fontossá válik: kik is voltak az őseink, hol nőttek fel szüleink, melyik földben kereshetjük gyökereinket. Így történt ez a pécsi lakosú Pappné Pikó Edittel is. Elindult elhunyt édesapja gyerekkorának falujába – Gyöngyfára – rokonok, szomszédok, emlékek után kutatni. Bejelentkezett a polgármesternél, s elmondta: tenni szeretne a faluért.