Tajnasári lakói átélték a török hódoltságot, restitúciót a török után, amit „új honfoglalásnak” is neveztek. A lakosság magyar, a nemesség szerepe kezd megszilárdulni, a helymegnevezések és dűlőnevek is magyarok. Ám a XVIII. század végére a jó munkalehetőség nyomán egyre több jövevény érkezett.
Állok a kishídon, ami palló is, meg nem is, de két kerékpáros egymással szemben jövet, nem tudná elmellőzni egymást. Az egyiknek meg kellene húzódnia, előnyt adni a másiknak, hogy ne következzen be karambol. Alattam a Zsitva folyó fodrozó habjai suttognak titokzatosan, felettem mohó madarak röpködnek, vadásznak legyekre, apró b A tajnai kastélyt hatvanholdas angolpark vette körülogarakra.
Emlékművet állított a Pécs-Vasasi Településrészi Önkormányzat Vasas névadó vasbányászata tiszteletére. Az október 5-ei avatási ünnepségen Tóth Mihályné képviselő köszöntőjét a Vasasi Pávakör dalcsokra és Kraft Ferenc szavalata követte, majd a Budapesten élő dr. Jéki László kandidátus, a település szülötte mondott ünnepi beszédet.
Nyitrának, az egykoron királyi, majdan püspöki városnak – történelmi fontosságához mérten – sajnos kevés a jelentős képzőművészeti alkotása, pontosabban köztéri szobra. Ám a felsővárosban, a Pribina téren, közel a várhoz két szobrot is találhatunk.
Ha igaz, hogy a bélyeg az illető ország névjegye (márpedig általánosan elfogadott nézet), akkor ennek érvényesnek kell lennie szűkebb pátriánkra: Pécsre, Baranyára is. E vidék előkelő helyet foglal el a magyar bélyegkiadásban, a bélyegek témája közvetlenül, vagy közvetve kapcsolódik múltunkhoz, kultúránkhoz, mindennapjainkhoz.
Impresszum | Facebook | Soundcloud | RSS | Hoszt: Infocsoport | WEB: Netmester Produkció | Copyright © 2026 | WordPress Theme by MH Themes
