Egyik kedves „Hetedhéthatár” olvasó említette, hogy szívesen olvasna az egykori Nádor Sörözőről. Mondom egykori, mivel a Nádor Szálloda 1988 óta zárva van, és remény sincs rá, hogy a közeljövőben kinyisson. Egy rövid kis történelem: Az első söröző a Nádor Szálloda Vendégfogadó egységeként 1846. őszén fogadott először vendégeket. Külön Nádor Söröző történelemről nem lehet beszélni. A Nádor mindenkor egységes komplexum volt, amelynek a söröző fontos része volt.
A nagyvilág napjainkban szélesre tárja kapuit az utazásra vágyók előtt. A lehetőségeknek gyakorlatilag csak a pénztárcánk állapota szab bizonyos határokat. Eljuthatunk a föld bármely nagyvárosába, szebbnél-szebb tájakkal ismerkedhetünk meg. Luxus hoteleknek lehetünk vendégei, ahol – na nem ingyen – még a kívánságainkat is kitalálják. Ma már nem lep meg senkit, hogy ezekben a világvárosi szállodákban svédrendszerű étkezési formában (a reggelit egész biztosan) kapjuk meg a legkitűnőbb gasztronómiai szolgáltatásokat.
Udvariatlan és alakoskodó kérdésnek tűnne, ha városunkban egy magamfajta évjáratú embertől megkérdeznék, tudja-e ki volt Kiss Károly, az előkelő Schnitta díjjal kitüntetett vendéglátó-ipari szakember, az egykoron olyan híres Nádor Szálloda kiváló éttermi igazgatója. Karcsi bácsinak természetesen rengeteg barátja, tisztelője és ismerőse él Pécsett és szerte az országban – beleértve a fővárost is.
Keresgélem a szavakat, mit is szabad, mit illik mondani? Tulajdonképpen mindegy, ennek már úgy sincs jelentősége. Hétfőn reggel éles telefon csengés vert fel gondolataimból. Öregedő életemben a korai hívás általában már nem sok jót ígér. Sajnos így volt ez most is. Egy kedves régi barátom hívott. Tompán visszhangzottak szavai a telefonban: szeretett barátom, mesterem, Kiss Karcsi, a Nádor Szálloda legendája nincs többé velünk.
A pécsi ipar kialakulásában nagy jelentősége volt a Tettye forrásnak és pataknak. A hegyről lerohanó víz ereje malmokat hajtott, de a tímárok, sörfőzők, kertészek sem tudták nélkülözni. Nagyon sok belvárosi kút is használta vizét. A levéltári iratok beszámolnak perekről, amelyeket a Tettye patak vízhasználatáért vívtak. Persze ez is úgy volt, ahogy lenni szokott. Mindenki használta, de a meder és a víz tisztítására senki nem fordított gondot. A patak pedig egyre szennyezettebb lett. Nagyon sok pécsi járvány innen, a fertőzött vízből indul ki.
A mai híradásokat figyelve szemtanúi lehetünk annak, hogy a mai kor előkelőségei minden luxussal felszerelt hatalmas gépmadarakkal érkeznek meg a protokoll látogatásaikra. De most szaladjunk vissza az időben… Az 1800-1900-as évek fordulóján még a luxusvonat tartozott hozzá a királyok, államelnökök protokoll által megszabott előkelő utazásához.
Pécs városának a 19. században már fejlett üzlethálózata volt. A belvárosban a Főtéren, a Király, a Ferenciek és az Irgalmasok utcában alig volt olyan ház, ahol valamiféle bolt ne működött volna. Találhattunk közöttük jelentős delikát boltokat, szakáruházakat (vas, üveg, cipő, kalap, méteráru stb.), de akadtak szép számmal kis alapterületű, olajos padlós, csengettyűs, apró szatócsboltok is.
Herczeg Ferencnek, a nagy magyar írónak van egy fantasztikus regénye, a „Szíriusz”. Ebben egy olyan időrakétáról ír, amely az embert visszaviszi a múltba. A könyv szereplői felültek a rakétára, és hipp-hopp, egyszeriben ott találták magukat a 18. században.
Gyermekkorom egyik maradandó élménye volt, amikor nagymamával – az egykori pécsváradi postamesternővel – elmehettem a községi patikába. A Német utca sarkán nyújtózkodó öreg épület már kívülről is békét, megnyugvást sugárzott. Az igazi „csoda” csak ezután következett.
Nagy ünnepe volt Kozármislenynek szeptember első hétvégéjén. Kiskozár és Misleny egyesülésének 80. évét és egyben várossá avatásának első évfordulóját tartották. A sokrétű, tartalmas, színes rendezvénysorozat megmozgatta a település apraját-nagyját.
Impresszum | Facebook | Soundcloud | RSS | Hoszt: Infocsoport | WEB: Netmester Produkció | Copyright © 2026 | WordPress Theme by MH Themes
