Mindannyiunk életében eljön az az idő, amikor fontossá válik: kik is voltak az őseink, hol nőttek fel szüleink, melyik földben kereshetjük gyökereinket. Így történt ez a pécsi lakosú Pappné Pikó Edittel is. Elindult elhunyt édesapja gyerekkorának falujába – Gyöngyfára – rokonok, szomszédok, emlékek után kutatni. Bejelentkezett a polgármesternél, s elmondta: tenni szeretne a faluért.
A mai Király u. 5. sz. (Ofner Gasse, Fő utca) alatti telken már 1695-ben állt épület, melyet Pávics Ignác építtetett, valószínűleg a város török alóli felszabadulása után nem sokkal. A telken egy másik, romos épület is állt, melyben három még használható műhely is volt. A Pávics családot 1722-től a Babich örökösök követték a tulajdonosok sorában majd Kakicsics Márkus szűcs és Szindcsak János aranyműves, Borbás Sándor gombkötő, Babics Ignácné, Horváth Dániel alispán, Gormon Illés, Jeszenszkyek, Fekete József, Petrás József, Petrovszky Ferencné és Rábel Ágostonné következett a sorban.
Báró Nednyánszky Alajos (1784-1844), az ízig-vérig felvidéki államférfiú és tudós érdekes könyve, a Vágvölgyi utazás a folyó felső folyásánál kezdődik, majd a szépséges, festői tájat átszelő Vág vizén folytatódik lefelé, egészen a Dunába való torkolatáig.
Tajnasári lakói átélték a török hódoltságot, restitúciót a török után, amit „új honfoglalásnak” is neveztek. A lakosság magyar, a nemesség szerepe kezd megszilárdulni, a helymegnevezések és dűlőnevek is magyarok. Ám a XVIII. század végére a jó munkalehetőség nyomán egyre több jövevény érkezett.
Állok a kishídon, ami palló is, meg nem is, de két kerékpáros egymással szemben jövet, nem tudná elmellőzni egymást. Az egyiknek meg kellene húzódnia, előnyt adni a másiknak, hogy ne következzen be karambol. Alattam a Zsitva folyó fodrozó habjai suttognak titokzatosan, felettem mohó madarak röpködnek, vadásznak legyekre, apró b A tajnai kastélyt hatvanholdas angolpark vette körülogarakra.
Emlékművet állított a Pécs-Vasasi Településrészi Önkormányzat Vasas névadó vasbányászata tiszteletére. Az október 5-ei avatási ünnepségen Tóth Mihályné képviselő köszöntőjét a Vasasi Pávakör dalcsokra és Kraft Ferenc szavalata követte, majd a Budapesten élő dr. Jéki László kandidátus, a település szülötte mondott ünnepi beszédet.
Nyitrának, az egykoron királyi, majdan püspöki városnak – történelmi fontosságához mérten – sajnos kevés a jelentős képzőművészeti alkotása, pontosabban köztéri szobra. Ám a felsővárosban, a Pribina téren, közel a várhoz két szobrot is találhatunk.
Ha igaz, hogy a bélyeg az illető ország névjegye (márpedig általánosan elfogadott nézet), akkor ennek érvényesnek kell lennie szűkebb pátriánkra: Pécsre, Baranyára is. E vidék előkelő helyet foglal el a magyar bélyegkiadásban, a bélyegek témája közvetlenül, vagy közvetve kapcsolódik múltunkhoz, kultúránkhoz, mindennapjainkhoz.
Impresszum | Facebook | Soundcloud | RSS | Hoszt: Infocsoport | WEB: Netmester Produkció | Copyright © 2026 | WordPress Theme by MH Themes
