Marosvásárhelyről több mint egy évtizede Paksra telepedett nyugalmazott testnevelő tanár: Beszél a Sóvidék (2000) és Tovább beszél a Sóvidék címen adta közre emlékeit, élményeit, a magával hozott és sajátjának tudott székely beszéd fordulatait, a székely emberek szeretetét, melyet Apóról és a Nagymamáról írt megható sorai tárnak az olvasó elé.
A Gazda Kiadó gondozásában megjelent kötet áttekinthetően, szépen szerkesztett. A könyv első részében a tartási, etetési, szaporítási tudnivalók olvashatók. Az állat-egészségügyi fejezetben a szerző nemcsak a betegségek felismeréséről, hanem a javasolt kezelésről is ír. A könyv második, nagyobb részében minden jelenleg fellelhető fajról szól, sőt néhány kipusztult fajt is megemlít Romhányi doktor.
A Nyugat-Európában közismert és közkedvelt szerzőnek immár negyedik magyar nyelvű kötetét forgathatja az olvasó, de az emberek többsége – beleértve a természetirodalom szerelmeseit is – az erre hivatottak vétkes közömbössége miatt mégis igen keveset tud az alkotóról és munkáiról.
A Soproni Fiatalok Művészeti Kollégiuma megalakulásának 40. évfordulójára jelent meg Soproni ének címmel huszonegy soproni alkotó – író, költő és grafikus – kötete. Négy évtized a szép szó szolgálatában – áll az alcímben, és Kovács József László irodalomtörténész alapos tanulmánya is ebben erősíti meg a könyv lapjait forgató olvasót.
Régóta vadászom a kisterjedelmű, nem súlyos (itt nem „fajsúlyt”, hanem valóban a kilóban kifejezett súlyt értek), könnyen zsebretehető könyvekre, melyek viszonylag gyakori – bár korom előrehaladtával egyre ritkuló – (hivatalos) pesti útjaimon kellemes úti olvasmányként szolgálnak.
Jéki László, barátunk és szerzőtársunk ismeretterjesztő tevékenysége ismert a magyar médiában, több lapban publikál, rendszeres szereplője a tévék, rádiók tudományos műsorainak. A gyilkos nő és a bab címmel, Konyhatudományi írások alcímmel a Magyar Konyhában közzétett írásaiból jelent meg egy kötet nemrégiben.
Temesi László, a szakmai berkekben jól ismert újságíró jelentetett meg könyvet először Kertész Imréről, arról az íróról, aki az utóbbi évek legkeresettebb magyar írója volt külföldön, egymásután adták ki újra és újra könyvét, amely a Sors és Sorstalanság címet viseli, feltétlenül érdemes elolvasniuk azoknak is, akik az először 1975-ben megjelent Sorstalanság könyvet nem olvastak.
Nagyon őszintén mondom, hogy általában a rólunk írott idegen szerzők munkáit – különösen, ha azok a szláv népek fiai – egy picit bizonyos előfeltételekkel és vegyes érzelmekkel fogadom. Talán ezzel így vannak más tollforgatók is.
Életről, halálról, mindenről, semmiről… címmel jelent meg Bokrétás András válogatott írásaival a nyolcadik Hetedhéthatár-füzet.
„A szerző megfigyeli a természet jelenségeit, a hangokat, a csöndöket, az illatokat, megfigyeli az emberi arcokat és történéseket, fölidézi emlékeit, a múltat, és igyekszik írói eszközeivel mindezt rögzíteni, a nyelvi kifejezés síkján papírra tenni…”
Napjainkban a bőség zavarát – de egyben válságát is – éli a magyar természetirodalom. Nemrég még a kereslet dominált a piacon, s rövid idő alatt a kínálat vált uralkodóvá. A műfaj kedvelőinek örülniük kellene e jelenség láttán, de helyette mind gyakrabban éri őket csalódás, bosszúság.
Impresszum | Facebook | Soundcloud | RSS | Hoszt: Infocsoport | WEB: Netmester Produkció | Copyright © 2026 | WordPress Theme by MH Themes
