Folytatjuk interjúsorozatunk, melyben pécsi nőkkel beszélgetek a hétköznapjaikról. Arról, hogyan zsonglőrködnek 8 karú Síva Istennő módjára az idejükkel, mi az, ami segít nekik talpra állni, ha elesnek. Azaz, hogyan gondolkodnak, éreznek és léteznek a 21. században, Pécsett, Magyarországon a nők… Kiefer Csilla kérdése: – Keke, most melyik életed éled?
Színvonalas, érdekes, jó hangulatú volt a szombat este zárult Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) – mondta el Nagy Viktor rendező, a szakmai zsűri elnöke, hozzátéve, hogy a fesztivált nagy érdeklődés kísérte a közönség részéről. „Ez nemcsak a versenyprogramokra, hanem az off-programokra is érvényes volt” – tette hozzá. Kiemelte: rendkívül színes, sok stílusban és különböző irányzatokban megmutatkozó, gazdag versenyprogramot láthatott a zsűri és a közönség.
A Vígszínház Jóembert keresünk című előadása kapta a legjobb előadásnak járó díjat a 13. Pécsi Országos Színházi Találkozón. Az idei POSZT díjaiért négy budapesti, hat vidéki, és két határon túli előadás versengett. A szakmai zsűri tagjai Dobák Lívia dramaturg, Füzér Anni tervező, Gyöngyössy Katalin színész, Jászay Tamás kritikus, Nagy Viktor rendező, Zalán Tibor drámaíró és Pawel Szkotak, a poznani színház művésze, rendezője volt. A színész-zsűrit Egri Márta, Haumann Péter és Tóth Auguszta alkotta, a közönségzsűriben Kozma Károly értékesítő, Pankász Balázs egyetemi oktató és Tölcsér Valéria tanár kapott helyet.
2013. június 6-án Bodrogi Gyula színművész nyitotta meg a XIII. Pécsi Országos Színházi Találkozót. Komlós Attila fényképei a fesztivál eseményeiből adnak ízelítőt. Az oldalon előadásokon, koncerteken, szakmai beszélgetéseken, kiállítás megnyitókon, a kirakatverseny díjátadón, valamint utcákon, tereken, a Hotel Palatinus és a színház környékén készült képek tekinthetők meg.
A több mint százötven programot felvonultató tíznapos fesztivál június 6-án 16 órakor megtartott megnyitóján adták át Pécsett a Király utcában a Palatinus szálló Bartók termében a Kaszás Attila-díjat, mely elismerésben idén Borovics Tamás, a Szegedi Nemzeti Színház tagja részesült. Egy órával később Bodrogi Gyula, a nemzet színésze egy ekhós szekér bakjáról elmondott köszöntőjével kezdetét vette a XIII. Pécsi Országos Színházi Találkozó.
Fedák Sári, Lábass Juci, Rátkai Márton, Márkus Emília vagy Gyenes László – ki ne emlékezne e nagyszerű művészekre? A Szerep és gazdája avagy a díva gesztusa című kiállítás színházi fotográfiák segítségével igyekszik egyéniségüket felidézni. A kiállított fotók emberöltők múlva is őrzik a színészek testét, arcát és pózait is. A kiállítás a színházi szerep, a szerepjátszás és a fotográfia viszonyát, a gesztus értékének alakulását taglalja a fotográfia kezdetétől napjainkig. A kiállítást Udvaros Dorottya Kossuth-díjas színművész és Páva Zsolt, Pécs MJV polgármestere nyitja meg.
Léner Péter, aki húsz éven át volt a József Attila Színház igazgatója, személyes hangvételű, számos fotóval illusztrált, egyes szám első személyben írt munkája memoár, egy színház történetének múlt idejű krónikája. Sikerekről, kudarcokról, emlékezetes előadásokról, és mindenekelőtt azokról a munkatársakról, színészekről, rendezőkről, szerzőkről, színházi szakemberekről szól, akik mindezt megteremtették, és évtizedeken keresztül működtették. Bevallottan elfogult könyv: a színház, a kollégák, az ügy iránti, életre szóló vonzalmát a szerző egy pillanatra sem rejti véka alá.
Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház július 1-töl kinevezett új igazgatója és munkatársai 2013. május 3-án 90 perces sajtótájékoztatón ismertették a színház következő évadának bemutatóit. A hagyomány – korszerűség – nemzetköziség hármasságát szem előtt tartva állt össze a műsorterv, amely Tamási Áron Vitéz lélek című előadásával indul Vidnyánszky Attila rendezésében. Magyar költők színházi megszólaltatását egyik leglényegesebb feladatnak tartja a Nemzeti Színház új vezetése.
A XIII. Pécsi Országos Színházi Találkozó versenyprogramja
június 6., csütörtök 17.30 és 21.00 PNSZ Kamaraszínház
Nemzeti Színház, Budapest
Heinrich von Kleist: AMPHITRYON (rendezte: Gothár Péter)
Hajdanán a hatalom intoleráns volt a komédiásokkal, és elkergette őket az országból. A színészek és a társulatok ma azzal kínlódnak, hogy helyet, színházat és közönséget találjanak; és mindennek a válság az oka.
A hatalmon levők tehát már nem akarják ellenőrizni és korlátozni azokat, akik iróniával és maró gúnnyal fejezik ki magukat, mivel a színészeknek se terük, se publikumuk nincs, akihez szólhatnának.
Ezzel szemben a reneszánsz korában, Itáliában a hatalomnak nehéz dolga volt, amikor féken akarta tartani a komédiásokat, mert azok nagy népszerűségnek örvendtek.
Impresszum | Facebook | Soundcloud | RSS | Hoszt: Infocsoport | WEB: Netmester Produkció | Copyright © 2026 | WordPress Theme by MH Themes
