Tátrai S. Miklós írásai

Jól emlékszem azokra a beszélgetésekre, amikor szüleim, nagyszüleim az idő múlásáról, a holnapok tegnappá, tegnapelőttivé válásáról beszéltek. Mosolyogtam, és nem tudtam elképzelni, hogy ezt valaha is megértem, hogy ez velem is megtörténhet.

A fiatal rendőrtiszt falfehér arccal lépett ki az orvosi rendelőből. A vérvizsgálatok után kialakított diagnózis, és annak várható következményei, megdöbbentették, és addig soha nem érzett lelkiállapotba taszították. Alvajáróként botorkált el a padig, valósággal leroskadt az őt elkísérő felesége mellé.

A kétszemélyes kórteremben halkan szólt a bekapcsolva felejtett rádió. A súlyosan sérült orvos valószínű nem is hallotta, mellette ülő testvérének egészen másutt jártak gondolatai. A két férfi egymás kezét fogta, de ebből Béla alig érzékelt valamit.

Ebben az évben hideg szelekkel érkezett az április a bakonyi erdőkbe. Éjszaka még fagyott, és később is hűvös maradt az idő. Esténként jólesett a kályha mellett beszélgetni, felidézni a korábbi kellemesebb napok emlékeit. Szívesen meséltem el barátaimnak az első vadkan elejtésének történetét.

A csapatépítő tréning kiválóan sikerült. Nagyszerű előadások, ötletes feladatok, és kikapcsolódásra is alkalmas programok tették változatossá a továbbképzést. Mindenki remekül érezte magát. A szervezők a búcsúvacsorára is tartogattak meglepetést. A résztvevőket négyfős csapatokba sorsolták, és szellemes, ugyanakkor mulatságos játékok sokaságával versenyeztették őket

Sok-sok évvel ezelőtt történt, hogy unokatestvéreimmel a nagymamánál találkoztunk. Öreg, de szépen rendben tartott parasztházban lakott a Duna mellett. A négy éve egyedül élő Nusi mamát gyakran látogatták a gyerekei és mi, a kamaszkorban lévő unokák. Engem különösen kedvelt, mert szerinte, de ezt mások is állították, nagyon hasonlítottam a fiatalkori Sanyi papához.

A magyar rendszámú autó már nem keltett feltűnést Szentegyházán. A falusi vendéglátásnak köszönhetően évente több ezren keresik fel a hangulatos székely települést. A népművészet, az ének, a zene messze földön híressé tette az itt élő embereket. Boglárka, az autó fiatal utasa, elbűvölve nézte a távoli magas hegyeket, az ismeretlen tájat, a barátságos házakat.