Nagy örömmel számolhatok be egy újabb szakma sikeréről. Április 3-5-én zajlott Kecskeméten az országos Szakma Kiváló Tanulója verseny a dísznövénykertész szakmában. Iskolánk tanulója, Bien Tibor nagyon szoros mezőnyben a 3. helyezett lett. A gyakorlat és az írásbeli után az első helyen állt, de a szóbeli vizsgán az idegessége miatt nem tudta a kívánt szintet nyújtani.
Április elsejét jelez a naptár. Nem kell a naptárra nézni, úgy is tudjuk, hogy végre megérkezett a tavasz. A hírhedtségéhez hűen igazi szeszélyes időjárással köszönt ránk az április. A reggeli napsütés nem sokáig tartott, hamarosan megérkezett az első zápor, amit rendszertelenül ugyan, de sorban követte a többi. Míg végül a délutáni órákra szép csendesen hulló esővé változott. Ha május lenne, azt mondhatnánk, hogy „aranyat ér”. Úgy hiszem, így is!
Már 130 éve annak, hogy Mengyelejev orosz kémikus megalkotta az elemek periódusos rendszerét, de csak nemrég derült fény a táblázat súlyos hiányosságára: Mengyelejev nem szerepeltette az egyik, az ő korában is jól ismert, fontos elemet. A kémiai elemek leírásának szokásos stílusában angol szakirodalmi források alapján pótoljuk most Mengyelejev mulasztását.
Tám László fotóművész úrnak A Lenau Házban nemrég megtartott vetítettképes előadásodkor, ez egyben a Keresztek, szentek, kálváriák, temetők csodálatos könyved bemutatója is volt, Ami a könyvből kimaradt címmel vetítettél sok-sok képet, köztük egy kör alaprajzú sírról készültet. A szokatlan forma, és az addig ismeretlen megoldás miatt azt kérted, aki erről tud valamit, mondja el.
Már 20 éve, 1979-ben megjelent tanulmányomban megállapítottam, hogy „… a talány-szerkezetű rendőrviccek (25-30 szöveg) most vannak terjedőben falun is. Külön tanulmányt igényelnének ezek is, lévén, hogy a szövegek jelentős része megvan német nyelvterületen, ahol a frízeket gúnyolják vélük.
A csecsszopó gyermekről szóló fenti finn találós kérdés is példázza, hogy e kisműfajban milyen gyakori a szókezdő hangok azonossága, vagyis az alliteráció. Úgy tűnik, hogy e műfajnak ezen stiláris eszköze főleg a finnugor népekre jellemző, legszebb példáit a finneknél és karjalaiaknál, valamint nálunk, magyaroknál találjuk.
Lakókörnyezetünkben igen sok úgynevezett hulladékhő keletkezik, viszonylag alacsony hőmérsékleten, melynek hasznosítása, alkalmas készülék hiányában lehetetlen, tehát veszendőbe megy. Néhány példa jelentősebb mennyiségű hő elveszítésére:
Egyetemi éveim alatt ó-török nyelvekkel is foglalkoztam, s az élő török nyelvek közül azért esett a baskírra a választásom, mert fel akartam dolgozni Mészáros Gyula 1909-ben gyűjtött, a budapesti Néprajzi Múzeumban őrzött anyagát. Mészáros Gyula Julianus barát nyomában járta be Magna Hungaria, a mai Baskíria földjét, hogy nyelvi és néprajzi adatokkal járuljon hozzá az őshazakutatás kérdéseihez.
A most közölt műfordítások első szövege a Közel-Keleten, az arab világban és a törököknél általános (az itt szereplő egyiptomi változat mellett van feljegyzése a palesztinai araboktól és Tuniszból is, az oszmán-török adatok száma pedig meghaladja az ötvenet), de vannak magyar megfelelői is – most csak egyet idézek a Magyar Nyelvőr 1876-os kötetéből, a Moldvában található Klézséről.
Mint korábban írtam egy a hangyákról szóló magyar találós kérdés kapcsolatairól – kiderült, hogy csak a horvátoknál (ráadásul náluk is csak hazánkban és a szomszédos Szlavóniában), valamint a Krakkó környéki lengyeleknél vannak párhuzamai.
Impresszum | Facebook | Soundcloud | RSS | Hoszt: Infocsoport | WEB: Netmester Produkció | Copyright © 2025 | WordPress Theme by MH Themes
