Szedtek már szerecsendió-virágot? Aki igennel válaszol, az rosszul emlékszik. A „szagoltak már szerecsendió-virágot?” kérdésre viszont joggal válaszolnak nagyon sokan igennel. A rejtély megoldása egyszerű.
Néhány évtizede minden tudományos-fantasztikus regényben az űrutazók, a távoli világok lakói egyszerűen megoldották a táplálkozást: bekaptak néhány tablettát és kész. Akkor még úgy gondoltuk, (abban reménykedtünk?), hogy egyszer majd ez a sors vár ránk is, egyszerű földiekre.
Sötétkék görögül küanosz, nem véletlen tehát, hogy a gyümölcsök, virágok jellegzetes színét adó vegyületcsalád összefoglaló neve cianidin. Ugyanez a görög eredet jelenik meg a jobban ismert cián szóban is.
Végre kizöldült a természet és étrendünkben is megjelentek a zöld színek, elsőként a saláták. Valamennyi növény zöld színét a klorofill nevű bonyolult molekula adja. Nem véletlen tehát, hogy nevét is erről kapta, az elnevezés görög khlórosz – halványzöld és a phüllon – falevél szavakból született.
Az űrszonda tömege az induláskor 3 tonna, ennek több, mint a fele üzemanyag. A műszerek össztömege 165 kg, a leszálló egységé 100 kg. Kinyitott napelemeinek két széle 32 méterre lesz egymástól, a hasznos felület 32 négyzetméter. A Naptól nagyon távol, a Föld-Nap távolság ötszörösénél is messzebb, négyszáz watt elektromos teljesítményt várnak tőle. A Rosettát az ESA darmstadti műveleti központjából irányítják. Az űrből érkező és oda továbbítandó jeleket 35 méter átmérőjű parabolaantenna veszi és adja Ausztráliában.
Ha őszinték akarunk lenni: nem valószínű, hogy az „iskolakultúra”(sic!)-sorozat Harry Potterrel vetekedik a bestseller-listákon. No de, ha ennek a sorozatnak az egyik kötete a középkori iszlám iskolakultúráról szól…? Nos, akkor sem. A közönség legnagyobb része kb. annyit tud a középkori iszlámról, mint általában a neveléstörténetről.
Március 2-án reggel egy Ariane-5 rakéta sikeresen a magasba emelte a Rosetta űrszondát Kourou-ban, Francia Guayanában. Az Európai Űrügynökség (ESA) üstököskutató szondája megkezdte hosszú útját, hogy 2014-ben találkozzon a Csurjumov-Geraszimenko üstökössel. Az üstökös közelébe érve a szonda két részre válik szét, egyik egysége (Orbiter) az üstökös körül kering, a másik, Philae nevet viselő egység leereszkedik az üstökös felszínére.
Nem könnyű a lazacok élete. Felnőttkori élőhelyükről, az óceánokból, tengerekből indulva nagy esésű hegyi folyókon küzdik felfelé magukat, hogy szülőhelyükön rakják le ikráikat. Még háromméteres akadályokon is átugranak, rendkívüli teljesítményre képesek.
Bächer Iván remek tárcáinak nemrég megjelent legújabb gyűjteményében (Hogyan kell a nőkkel bánni) „Egy szép kép” címmel ír egy kisvárosi magyar családról. A történet főszereplője Unger Mária, teveli német lány, aki a zsidó Spitzer László henteshez ment feleségül.
Átlagos, vagyis eredményes, de valódi szenzációktól, nagy áttörésektől mentes éve volt a természettudománynak a nagyvilágban. Jó néhány új tudományos eredményt ugyan zajos sajtóvisszhang kísért, de ez mára már a tudományos verseny megszokott részévé vált.
Impresszum | Facebook | Soundcloud | RSS | Hoszt: Infocsoport | WEB: Netmester Produkció | Copyright © 2026 | WordPress Theme by MH Themes
