A Seuso-kincs rejtélye

2004. december 17., péntek Gáspár Ferenc 0

Hogy mi is az a Seuso-kincs? Mint sok-sok újságcikk és egy régebben megjelent könyv szintén hírül adta: hatalmas méretű ezüsttálak, gyönyörű ötvösművészeti munkák, szebbnél szebb mitológiai jelenetekkel díszítve. És ez nekünk, magyaroknak miért olyan érdekes? Mert feltehetőleg Magyarországon találták meg őket, jó húsz évvel ezelőtt. Feltehetőleg, mondom, mert ha ezt az állítást százszázalékosan bizonyítani tudnánk, akkor a kincseket természetesen valamelyik fővárosi múzeum őrizné, nem pedig az a lord Northampton, akinek máig is tisztázatlan módon került a kincs a birtokába.

No Image

A bölcs diótól a pesto mártásig

2004. december 3., péntek Jéki László 0

Jovis glans − Jupiter makkja: csak valami finom dolog lehet, amit a római főisten a magáénak vallott. A Jovis glans-ból Juglans lett a latinban, jelentése dió. Ma ezt a nevet viseli a diófélék 15 tagú növénynemzetsége, köztük a Juglans regia, a pompás (más neveken étkezési, király, közönséges, olasz) dió.

No Image

Húspuhító lökéshullámok

2004. november 19., péntek Jéki László 0

Igencsak durva módszert próbáltak ki sikeresen a nyers hús megpuhítására: robbantással létrehozott lökéshullámmal szakítják szét a hús rostjait.

No Image

Novemberi hullócsillag-zápor

2004. november 5., péntek Jéki László 0

Emlékeznek még az augusztusi szép hullócsillagos estékre, éjszakákra? Egy ilyen estén kérdezte Cristian Mugarza Hajdu, Hajdú Monika Hetedhéthatáros szerzőtársam baszk-magyar, 7 éves kisfia a Balaton partján, hogy miért esnek le a csillagok.

No Image

Mindennapi élet a római társadalomban – 1-5.

2004. október 8., péntek Czupy György 0

A Római Birodalom alapja az a település volt, amelyet a latin pásztorok alapítottak az i. e. 10. században a Palatinuson. A 7. században ez egyesült a többi hat dombon létrejött településsel, és Róma néven tagja lett a 30 latin községből álló törzsszövetségnek, melynek élén Alba Longa állt.

No Image

Fémgyűjtő növények – 2.

2004. október 8., péntek Jéki László 0

Adósok vagyunk a fémakkumulátor növények környezetvédelmi hasznosításának bemutatásával. Vannak urángyűjtő napraforgók, arzénkedvelő páfrányok, cinkfelhalmozó alpesi növények, ólomszerető mustárfélék. Más növények olajat fogyasztanak vagy mosószereket bontanak le szívesen.

No Image

Fémgyűjtő növények – 1.

2004. szeptember 24., péntek Jéki László 0

Bizonyos növényfajok képesek sejtjeikbe akkumulálni, felhalmozni a fémeket, s így alkalmasak arra, hogy jelezzék az érctelepeket, megtisztítsák a nehézfémmel szennyezett szennyvíziszapot, de az is lehet, hogy a fémeket tűrő növények génjeit hasznosítjuk majd.

No Image

A Stradivari-hegedűk titka – 2.

2004. szeptember 10., péntek Jéki László 0

A lakk eredeti szerepe valószínűleg egyszerűen a fa védelme volt. Tartós, ellenálló, szép, színes és fényes – ezek a kívánatos tulajdonságai. Ma már tudjuk, hogy a lakk rezgési, vibrációs tulajdonságai is igen lényegesek.

No Image

A Stradivari-hegedűk titka – 1.

2004. augusztus 27., péntek Jéki László 0

Négy évszázada találgatják már, vajon minek köszönhető az Antonio Stradivari (1644-1737) cremonai mester által készített hegedűk utánozhatatlan hangzása. A lakkozáson múlik, valamilyen fakezelési eljáráson vagy máson, hogy a hangszereknek azóta sincs párja?