1890 és 1964 között élt V. Májerszky Róbert autodidakta városképfestő. Különleges akvarellsorozatán, melynek darabjait az 1920-as, és az 1940-es években készítette, lenyűgöző méretű világvárosként ábrázolja Pécset. Minden képhez részletes leírás tartozik, amely ismerteti a helyszínt és a képen látható épületeket.
Georges Clemenceau-ról nekünk, magyaroknak a trianoni békediktátum jut az eszünkbe. Ugyanakkor a kitartó politikusi magatartása miatt „tigris”-nek nevezett francia miniszterelnök magánéletében olyan barátokat tudott maga mellett, mint Claude Monet. Clemenceau tizenegy hónappal volt fiatalabb, mint a festő.
Camille Pissarro (1830-1903) francia családban született, az akkor dán fennhatóság alá tartozó Saint-Thomas szigetén. Huszonöt éves volt, amikor Párizsba érkezett. Camille Corot-tól tanulta meg a tájfestészet mesterségét. Néhány hónapig az École des Beaux-Arts hallgatója volt.
Salvador Dalí 1904. május 11-én született a spanyolországi Figuerasban és ugyanott halt meg 1989. január 23-án. Édesapja jogász, akinek tekintélyes könyvtárát a gyermek Dalí lázasan bújja. Olvasásszomjánál csak a rajz iránti vonzalma nagyobb. Ügyesen rajzol, ami azonnal feltűnik környezetének.
A Napkirály életrajzírói szerint, amikor XIV Lajos nevét meghalljuk, nem győztes hadműveletei, hanem azok a festők, építészek, zenészek, írók jutnak az eszünkbe, akik körülvették, és akiknek mecénásuk volt. A művészetek szeretetét festő, zenész, koreográfus és zeneszerző apjától, XIII. Lajostól örökölte.
A festészet és a költészet szoros kapcsolatát elsőként az időszámításunk előtt az ötödik században élt Szimonídész görög költő, a marathóni csata megéneklője említi: „A festészet néma költemény és a költészet beszélő festmény”.
Ismeretes, hogy Picasso legjobb barátja Guillaume Apollinaire volt. Amikor a költő 1918. november 19-én meghal, Picasso vigasztalhatatlan. Barátok nélkül marad. 1920-tól Paul Éluard érdeklődni kezd Picasso művei iránt. Vásárol tőle festményeket, rajzokat.
Aki járt már Barcelonában, bizonyára megtekintette a Picasso Múzeumban a művész egyedülálló festménysorozatát, a Las meninast (Az udvarhölgyek). Nekem egyébként maga a múzeum csalódást okozott. Az említett képsorozaton kívül szegényesnek tűnt a kiállított képanyag.
Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy jóllehet valamennyi róla szóló könyvben Cézanne szerepel, helyesen Cezanne, ahogyan ő maga és családja tagjai írták. Egy makacs legenda szerint az Aix-en-Provence-ban született Paul Cezanne (1839-1906), „Aix mestere” magányosan, szülővárosába visszavonultan élt.
A futurizmus megalakulása – 1909 februárjában Filippo Tommaso Marinetti lakásán volt egy összejövetel, amin a futuristák első nemzedéke vett részt: Louigi Russolo, Carlo Carrà, Philippo Thommasso Marinetti, Umberto Boccioni és Gino Severini.
Paul Cézanne halálának évfordulójára nem a mindenki által ismert életrajzzal vagy a művész festői korszakaival emlékezem meg, hanem kevésbé köztudott barátságával, ami Émile Zolához kötötte. Megvallom őszintén, hogy Zola A mestermű című regényét, amelynek egyik főszereplője maga az író, a másik pedig barátja, Paul Cézanne, csak most, ezen írás kapcsán olvastam el.
2021. augusztus 27-től november 14-ig tekinthető meg a világhírű kortárs német képzőművész, Gerhard Richter műveiből rendezett kiállítás a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galériában. A Gerhard Richter. Valós látszat című tárlat különlegessége, hogy Magyarországon most első ízben látható a német művész nagyszabású, az életmű valamennyi korszakát átfogó kiállítása.
2021. augusztus 27-től a világhírű kortárs német képzőművész, Gerhard Richter műveiből rendez kiállítást a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria. A Gerhard Richter. Valós látszat című tárlat különlegessége, hogy Magyarországon most első ízben látható a német művész nagyszabású, az életmű valamennyi korszakát átfogó kiállítása.
Az expresszionista festőként számon tartott Georges Rouault és „a groteszk poétája”, Tóth Ernő nem véletlenül kerül egymás mellé. Tóth Ernő saját elmondása szerint a francia mester csodálója volt már főiskolás korában. Egy szabadon választott témájú, hatvanperces, képekkel illusztrált előadásban Rouault művészetét mutatta be.
Illyés Gyula 1946. július 17-18-án írta naplójában: „Dombayék a zengővárkonyi szelíd gesztenyeerdő egyik völgyében. Három sátor van felállítva, a teljesen különálló az övék, a másikban a napszámosok laknak, Gáspár bácsi az altiszt társaságában, a harmadik sátor a mindenkori vendégeket várja.