Már többször volt szó arról, hogy a Pécsi Nemzeti Színház rutinos igazgatóinak bevált gyakorlata volt híres – többnyire fővárosi – vendégszereplőket hívni, hogy „élőben” ismerje meg őket a színházunk közönsége, és telt házas előadásaival a színház bevételeit is növelje egyúttal. Most is Fodor Oszkár (1880-1950) élt ezzel a lehetőséggel.
Eddig, ha a Latabár-dinasztia pécsi vendégjátékairól, itteni szerepléseiről volt szó, írásaim homlokterében id. Latabár Árpád (1878-1951), illetve nagyobbik fia, Latabár Kálmán (1902-1970) állott még akkor is, ha ifj. Latabár Árpád (1903-1961) szintén szerepelt ezekben a híradásokban. Amikor legközelebb, 1937 után sor került egy újabb Latabár-szereplésre mecsekalji városunkban, ifj. Latabár Árpád jött el hozzánk megérdemelt sikereket aratni.
A három Latabár 1934-es nyári pécsi fergeteges sikerű vendégszereplése utolsó részét – amelyet szintén az Arcanum Digitális Tudománytár segített – a „Dunántúl” 1934. július 28.-i „Színház” rovatán belüli „A Színházi Iroda hírei” cikkével kezdem.
Ennek a résznek a kezdése azért könnyű számomra, mert a liberális „Pécsi Napló” (1892-1944) július 25.-én „harangozta be” először a „három Latyi” vendégszereplését.
Bár a mai idősebb korosztály Latabár Kálmán (1902-1970) fergeteges pályafutásának volt a szemtanúja, a Latabár-dinasztia pécsi sikerei elsőként a színész-dinasztia őse, Latabár Endre (1811-1873) színész-színigazgató-műfordító nevéhez fűződtek. Egyik unokája, id. Latabár Árpád (1878-1951) színész szintén sikeres pécsi pályafutást tudhatott magáénak. Ez tükröződött vissza az 1934. nyári vendégszereplése során is, de itt már fiaival, Latabár Kálmánnal és ifj. Latabár Árpáddal (1903-1961) együtt aratta sikereit.
A lap bűneit még tetézte azzal, hogy a múlt részben fölidézett július 6.-i „gettó-kiürítés” után már nem törődött további sorsukkal, a Lakits-laktanyába történő hurcolásukról, majd embertelen deportálásukról sem adott hírt, mélyen hallgatott a város polgárai közül történő tényleges kitaszításukról, halál-útjukról…
A lapnak az új hónap, július első napjának – amely szombatra esett – címoldalán a következő híreket beharangozó címek találhatók, amelyek az országot, ezen belül is különösen Budapestet ért szövetséges bombatámadásról írtak.
Elérkeztem sorozatom utolsó részéhez. Nézzünk először két vidéki „farsang-búcsúztatót.” A liberális-polgári szellemű Pécsi Napló (1892-1944) március 9.-i számában közölték a „– Farsang utólja (sic!) Siklóson” című tudósítást.
A június végi, a sorozatom tárgyához kapcsolódó híreket befejező részt a június 25.-i, vasárnapi számban található következő cikkel kezdem, MTI-hír alapján, „Újabb magyar és külföldi zsidó írók műveit vonják ki a közforgalomból” címmel.
A június 27.-i szám „Vitéz Endre László államtitkár a zsidóság világuralmi terveiről tartott előadást a rádióban” című hosszú cikk egy hó eleji, június 2.-i rádióelőadást közölt MTI hír alapján, amelyben az Endlösung (végső megoldás) hazai végrehajtásának kulcsfigurája „faji filozófus” szerepében tetszelgett.
Impresszum | Facebook | Soundcloud | RSS | Hoszt: Infocsoport | WEB: Netmester Produkció | Copyright © 2025 | WordPress Theme by MH Themes
