Ha a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Baranya Megyei Szervezete lapja, a „Dunántúli Napló” (1948-1990) 1949. december eleji számait föllapozzuk, a Sztálint, az 1949-es alkotmányt, az első ötéves tervet, és összefoglalva a Rákosi-kort ájultan dicsőítő cikk-halmaz mellett megtaláljuk – az akkori kor szellemében – a pécsi Állami Áruház megnyitásának tudósításait is.
Pécs huszadik századi kultúrtörténetét és az időszak abszurditását sűríti magába az a különös építmény, amely a temetőben található, a pezsgőgyártásról ismert Littke család néhány tagjának emlékét őrzi, építéséhez Zsolnay kerámiát is felhasználtak, és bő hat évtizede a helyi munkásmozgalom hőseinek végső nyughelye. Ez a Munkásmozgalmi panteon. Utánajártunk az építmény történetének.
A két világháború közötti időszakban – különösen 1928. után – nagy gondot fordítottak az I. Világháború helyi hősi halottai emléke ápolásának. Sorra épültek a településeken az emlékművek, a halottak neveinek föltűntetésével. A Hegyhát központjában, Sásdon 1929. július 7.-én, vasárnap jött el ez a nap, az avatást pedig igencsak illusztris személy végezte.
Sir Charles Spencer Chaplin (1889-1977), az egyetemes filmművészet egyik legnagyobb lángelméje filmjeinek bemutatói mindig eseményszámba mentek a világon, és már akkor emberek milliói ismerték meg zsenialitását. Nem csoda tehát, ha mecsekalji városunkban szintén diadalútja volt alkotásainak minden egyes alkalommal.
A kor egyik legjelentősebb pécsi újságja, a liberális „Pécsi Napló” (1892-1944) – a másik a konzervatív „Dunántúl” (1911-1944) – 1940. július 3.-i számában „Hová tartoznak Máré-vár romjai? — Magyaregregyhez, avagy Kárászhoz?” főcímmel, „Fürdőélet, vasérc, kőszén és aranyleletek a Hegyháton” alcímmel, a talányos „(K. J.)” tudósítói monogrammal hosszú írás jelent meg a következő bevezető szöveggel: „Magyaregregy—Kárász, június hó végén. (A ’Pécsi Napló’ kiküldött munkatársától.)” bevezetővel.
A Siklósi úti Pécsi Köztemető megnyitása 1904. november elején történt. Már előtte is fölmerült az ott létesítendő kápolna terve, de sokáig nem valósult meg.
Régóta tudjuk, hogy a helynévadásnak is van rendszere. Például a mellék, melléke és a mente utótag az egytagú víznévhez kapcsolódóan arra utal, hogy az adott vidék vízfolyás közelében fekszik: Duna mellék, Dráva melléke, Duna mente.
Előzőleg fölelevenítettem a csodálatos Fedák Sári (Sarolta Klára Mária, 1879-1955) bomba sikerű pécsi pünkösdi vendégszereplését 1928-ban.
Névtani témájú írásaimban törekedtem az adott téma szakirodalmi előzményeinek ismertetésére is. Külön gyűjtöttem a baranyai helynevek magyarázatáról, értelmezéséről szóló írások szerzőinek életrajzi adatai, a tudósok munkásságának főbb eredményeit.
A baranyai helynévkutatás 200 éves történetének bizonyára mérföldköve és felülmúlhatatlan műve a Baranya megye földrajzi nevei [BMFN] című monográfia. E névgyűjtemény a jelenkori névtudomány állapotára utal elsősorban, de mutatja egyúttal elődeink áldozatos munkájának eredményeit is.
Impresszum | Facebook | Soundcloud | RSS | Hoszt: Infocsoport | WEB: Netmester Produkció | Copyright © 2026 | WordPress Theme by MH Themes
