Helytörténet
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 55.
Összeállításom közbülső évéről, 1921-ről most közlök először korabéli tudósításokat, az első kettő év pedig nem szűkölködött országos és helyi történelmi eseményekben. Az is igaz viszont, hogy az 1918. november 14.-től kezdődő antant-szerb megszállás 1921. augusztus 20.-ig tartott. De mivel most nem politika-történettel foglalkozom, fordítsuk figyelmünket a színházunk felé.
1956: „Munkás ököl vasököl, oda sújt, ahova köll!” – 9. rész
A Dunántúli Napló 1956. november 10.-i számában tallózva tovább, a második oldalon lévő „Mi újság a nagyvilágban?” című cikk híreit vegyük sorra. Először a három „általános” hírt vegyük. Párizsban a kommunisták mozgósítására az újabb tűntetésen 3000 fő emelte föl szavát a fasizmus újraéledése ellen.
A Hamerli-dinasztia – 3.
A város egyik nagy múlttal rendelkező szállodája, régi nevén Pannónia Nagyszálló, ma Palatinus Grand Hotel megépítése is a Hamerli család érdeme. Az épület helyén, a Király u. 5. szám alatt állt egykor az a szerény, egyemeletes ház, amelyben elindult a Hamerli kesztyű máig tartó diadalútja. 1911-ben, Hamerli Jánosné halálát követően az üzletet és a vagyont gyermekei felosztották egymás között.
Pécs-Baranya évszázadai
A Csorba Győző Könyvtár, a Pécs Története Alapítvány és az MTA Pécsi Területi Bizottsága idén hetedik alkalommal, rendkívül színes és magas színvonalú programmal szervezi meg a Pécs-Baranya évszázadai című országos helyismereti konferenciáját. A rendezvény időpontja: 2022. november 17-18. (csütörtök – péntek), helyszíne a Tudásközpont földszinti konferenciaterme.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 54.
Változatosság kedvéért most a másik nagy helyi sajtóorgánumot, a konzervatív Dunántúl napilapot szemlézem, méghozzá az 1935. február 8.-i száma „Színház” rovatának következő címeit. Főcím: „Az ismeretlen leány,” alcím: „Molnár Ferenc drámai történetének bemutatója a pécsi Nemzeti Színházban (sic!).” Lássuk tehát.
A Hamerli-dinasztia – 2.
A cikksorozat első részében említésre került Hamerli Izabella (1865-1942) és Hamerli József (1878-1957) neve. A vasas üzletág kezdete Izabella nevével fonódik össze. Első férje Matros János (1850-93) vaskereskedő volt, aki a Király utca 9. szám alatt működtette üzletét. Férje korai halálát követően Izabella megörökölte a vaskereskedést, amit második férjével, Auber Gyulával (1861-1907) vitt tovább. Izabella maga mellé vette öccsét, Józsefet, aki Auber halála után saját nevén vitte tovább az üzletet.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 53.
Ismét a liberális hangvételű Pécsi Napló (1892-1944) híradásait szemlézem. Most az 1939. március 2.-i szám „Színház” rovatának, „A színházi iroda hírei:” című írását közlöm. „Bors István – csütörtökön délután. – Egyetlen éjszakára – operettbemutató – Medgyessy Juci felléptével csütörtök este.
A Hamerli-dinasztia – 1.
A pécsi Hamerli dinasztia első ismert őse az 1780-ban született Hammerl Mihály, aki Svájcból vándorolt be Nyugat-Magyarországra. Felesége Hörm Barbara volt; két fiuk egyike a „dinasztiaalapító” Ferenc (1803-1883), aki püspöki huszár (hajdú) volt. Mészáros Annát vette feleségül, öt gyermekük született, negyedikként János 1840-ben.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 52.
Ebben a részben a korabéli helyi színházi híreket ismertetem a liberális Pécsi Napló (1892-1944) 1928. február 26.-i száma „Színház” rovatának közlésével. „Pécsi színházi élet. Honthy István és Szecsen József színházi lapjának tartalmából kiemelkednek a következő cikkek: Gaál Franciska saját autóján Pécsre jön. – Az ember tragédiája új díszletekkel kerül színre. – Fodor (Oszkár) direktor nyilatkozik a színház legközelebbi programjáról. – Kádár Margit stb. stb. – Felhívjuk a figyelmet a lap ajándék szelvényeire.”
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 51.
Már közöltem újság-dokumentumot több részben előzőleg a korszak közkedvelt pécsi színészéről, Peterdi (Peterdy) Sándorról (eredeti neve Marianovich, 1855-1917). Most a jutalomjátéka szombathelyi „beharangozását” és az előadás értékelését teszem közzé a Pécsi Napló 1899. január 10.-i száma „Színház és művészet” rovatának „Babérfa és koldusbot” címével, és „– Szombathely, január hava” dátumozásával, a titokzatos „– ei.” tollából.
Emléktábla-avatás a „pécsi Vegygép” Rókus utcai épületének falán
Először is tisztázzuk: semmi közöm a jelzett intézményhez személyileg, leszámítva azt a gyönge szálat, amikor „boldogult úrfi koromban” akkori, későbbi szerencsétlen sorsú ismerősünket, Bagyari Gyulát elkísértük páran felvételijéhez. „Széchenyista” voltam, amikor kémiát tanultunk. Tanárnőnk az alma materéhez hűséges Varga Istvánné volt, és én nem voltam barátja – hogy finoman fogalmazzak – ennek a tantárgynak.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 50.
Az előző részben Balla Kálmán jutalomjátékáról közöltem hírt, most felsége hasonló színészi ünnepéről olvassanak ugyanerről, de természetesen más időponttal, más előadással. A liberális szellemű Pécsi Napló (1892-1944) 1899. február 17.-i „Színház és művészet” rovatában közöltek erről izgalmas méltatást.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 49.
Térjünk vissza a 19. század utolsó évéhez. A már sokat idézett, liberális irányultságú Pécsi Napló (1892-1944) 1899. február 24.-i számának „Színház és művészet” rovatában a következő tudósítás jelent meg a pécsi színházbarátok örömére.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 48.
A liberális szellemű Pécsi Napló (1892-1944) 1942. április 15.-i számában adott helyet a polgármester nyilatkozatának az alábbi címmel. „Az a vágyam, hogy minél jobb színigazgatót és színtársulatot kapjon Pécs városa – mondotta Esztergár Lajos dr. polgármester” Dr. Esztergár Lajos (1894-1978) a kultúra minden ága, így a színház-ügy iránt is különös affinitást tanúsított, ennek lett az eredménye ez a nyilatkozat is, amelynek dátuma az előző napi volt.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 47.
Ismét, mint már oly sokszor, a liberális Pécsi Naplót (1892-1944) kell föllapoznom, annak is a „Színház” rovatát, hogy jelentős színháztörténeti előadást elenevítsek föl. Az 1942. október 30.-i (és az 1942. október 29.-i premier-keltezésű) rovatnak már a címe is sokatmondó volt. „Világirodalmi értékű darabbal nyílt meg a pécsi Nemzeti Színház új korszaka” írta a titokzatos „g.” aláírású, képzett kritikusuk.
Partnereink
