Helytörténet Archives • Oldal 2 a 27-ből • Hetedhéthatár
Archívum

Helytörténet

A választott címke 395 íráshoz kötődik

A Pécsi Bőrgyár és a „gyár mindenese,” Jakab Antal

Mielőtt kedves öreg barátom, a szép emlékű Jakab Antal (1929-2019) emlékét fölidézném, óhatatlanul a pécsi bőrgyártás és az ő „örök munkáltatója,” a Pécsi Bőrgyár történetét kell vázolnom, amelyet ő több kötetnyi anyagban részletesen földolgozott. A pécsi bőrgyártás története 1762-vel kezdődött, és első fölvirágoztatása a Bajorországból idetelepült Höfler (Höffler)-családhoz kötődött, jelesül Höfler András Felsőmalom utcai tímárságához, amely nemsokára manufaktúrává növekedett.

A Pécsi Dalárda története – (1847, 1862-1949) – 47. rész

Haksch Lajosunktól (1862-1939) elbúcsúzván közöljük alap-kötete („A negyvenéves Pécsi Dalárda története /1862-1902/”) személyi adattárát, amely „A Pécsi Dalárda tisztviselőinek, tiszteletbeli-, alapító- és működő tagjainak időrendi kimutatása” cím alatt jelent meg. A táblázatot a következő fejlécek alatt közölte: folyószám, név, működési idő – mégpedig két oszlopban.

A Pécsi Dalárda története – (1847, 1862-1949) – 46. rész

Haksch Lajos (1862-1939) a híres Pécsi Dalárda kortárs-írója alapvető művét, „A negyvenéves Pécsi Dalárda története 1862-1902)” című, „Az egyesület közgyűlésének megbízásából” alcímű, egyesületi kiadásban megjelent kötetét szerzője egyesületi titkárként jegyezte, és a kortárs pécsi Taizs József (1861-1936) könyvnyomdájában még ugyanazon évben kiadott könyvét számtalanszor idéztem – nem véletlenül!

Egy ízig-vérig baranyai írónő: Dénes Gizella (1897-1975)

A Pécs Története Alapítvány és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. közös szervezésében ismeretterjesztő előadásokat tartanak a Zsolnay Negyed Herkules Műhelyében. Az előadások célja a város történetével kapcsolatos kutatások és új eredmények szélesebb közönséggel való megismertetése. A következő előadást Kiss Zoltán könyvtáros tartja, előadásának címe: Egy ízig-vérig baranyai írónő: Dénes Gizella (1897-1975).

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 38.

A korban közkedvelt liberális napilapunk, a Pécsi Napló (1892-1944) 1899. január 29.-i számának „Színház és Irodalom” rovatában nemcsak helybéli, hanem országos színházi hírek is helyet kaptak. Ennek példája „– Az új aradi színtársulat” című tudósítás, amely egy neves kassai (!) lapban megjelent fontos hírt tartalmaz.

A Pécsi Dalárda története – (1847, 1862-1949) – 45. rész

Amikor hű krónikásunk, Haksch Lajos (1862-1939) számba vette sokat idézett kötetében az akkori idők legjelentősebb személyiségeit a jubileumra készülő Pécsi Dalárdában, Aidinger János (1846-1906) elnök után helyettesét, a tizenkettő és fél éven át szolgáló Reberics Imrét (1844-1926) méltatta a következő szavakkal:

A Pécsi Dalárda története – (1847, 1862-1949) – 44. rész

A „változatosság kedvéért” ismét Haksch Lajos (1862-1939) érdekes soraival nyitok: „Három év gyümölcsszedését hordom ide halomba, hogy ezt nyújtsam föl utolsó étekfogásul giardinetto gyanánt a negyven évről szóló beszámolóm lakoma-asztalára.” Itt néhány magyarázat szükséges. Ennek a fejezetnek „Nyárutó” a címe, és az 1899-1901 évek dalárda-történéseit foglalta egybe.

Építőipari találmányok dokumentumai

A Pécs Története Alapítvány és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. közös szervezésében ismeretterjesztő előadásokat tartanak a Zsolnay Negyed Herkules Műhelyében. Az előadások célja a város történetével kapcsolatos kutatások és új eredmények szélesebb közönséggel való megismertetése. A következő előadást Gál Éva történész, főmuzeológus tartja, előadásának címe: Építőipari találmányok dokumentumai a JPM Várostörténeti Múzeumának gyűjteményében.

A Pécsi Dalárda története – (1847, 1862-1949) – 43. rész

A következő évben is tartott a lendület a kedvenc férfi-kórusunknál és a Zenekedvelők Egyesületénél, a város zenei életében. Nézzük erről Hakschunk bevezető (ismerős) gondolatait. „Még mindig tart a nyár, a Pécsi Dalárda napja még mindig forró sugarakat bocsát le a ’zeneváros”-ra (sic!), mely ennek a világító ’nap’-nak a ’föld’-je.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 37.

Az előző részben Hlatky László (1911-1982) akkori színigazgatónk színházi újság-indítási törekvését ismertettem 1942-ből. Ennek tükrében most vegyük számba, milyen újságok, kiadványok jelentek meg az 1870-es évek elejétől az 1970-es évek végéig színházi témával.

A Pécsi Dalárda története – (1847, 1862-1949) – 42. rész

Összegzésként ismét forduljunk a mi jó öreg Haksch Lajosunkhoz (1862-1939), nézzük, mit írt ő erről. „Egybehangzó még ma is, több év múltán is, a vélemény, hogy a Pécsi Dalárda e vállalkozása merészségre, nagyságra fölülmúlja a mi műkedvelőink összes előző vállalkozásait, s legértékesebb emléke lesz ez a mi zenei életünknek minden időkre.

Emléktáblát avattak Somogyvári Imre tiszteletére

Somogyvári Imre tevékenységének szerény, de méltó emléket állított az „Alapítvány a Pécsi Ókeresztény Sírkamrák megmentésére” civil szervezet kuratóriuma. Születésének 95., halálának negyedik évfordulóján, 2022. február 11-én emléktáblát avattak tiszteletére. Az emléktábla a pécsi Székesegyházi Plébánia épületének nyugati falán, Petrovich Ede és Gosztonyi Gyula táblája mellett kapott elhelyezést.

A Pécsi Dalárda története – (1847, 1862-1949) – 41. rész

Az első rész végén az adminisztratív szervezkedésről szóltam, most térjünk rá a szakmai fölkészülésre. A lelkes Haksch Lajosunk (1862-1939) így írt erről. „A mű betanulása hangonként, a solo részletekkel (sic!) s a zenekar külön gyakorlásával február elejére készült el, amikor az együttes próbákat meg lehetett tartani a ’Hattyú’ teremben, ahol az érdeklődők egy korona belépti díjért ismerkedhettek meg a még készülőben lévő munkával.

Utcanévadási gyakorlatok Pécsett a két világháború között

A Pécs Története Alapítvány és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. közös szervezésében ismeretterjesztő előadásokat tartanak a Zsolnay Negyed Herkules Műhelyében. Az előadások célja a város történetével kapcsolatos kutatások és új eredmények szélesebb közönséggel való megismertetése. A következő előadást Kiss Márton történész, segédlevéltáros tartja, előadásának címe: Utcanévadási gyakorlatok Pécsett a két világháború között.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 36.

Konzervatív napilapunk, a „Dunántúl” (1911-1944) az 1933. október 8.-i számában érdekes, színházi vonatkozású tudósítás látott napvilágot „Frontharcos művészest a színházban” cím alatt,  „Előkelő közönség, zsúfolt ház, tomboló tetszés, percekig zúgó tapsorkán,” illetve „Teljes sikerrel zárult a város legnagyobb társadalmi egyesületének nyilvános bemutatkozása” alcímekkel, október 7.-i keltezéssel.



Archívum

Hozzászólások

DISQUS