Horvátország
Dalmácia kincsei – 8. A Krka Nemzeti Park
Horvátország időrendben hetedik nemzeti parkja fantasztikus vízesései révén vált ismertté. A Dinaridák lábánál eredő Krka folyó 72 kilométer hosszú útján több helyen keskeny szurdokvölgyeken és látványos zuhatagokon halad keresztül, míg Šibenik közelében eléri a tengert. A folyó és környéke Skradin közelében, mindamellett hogy igen látványos, sok különleges természeti képződményt is tartogat a hozzáértő látogatónak.
Dalmácia kincsei – 7. Trogir
A dalmát tengerparton tett túránk soron következő ékköve Trogir lesz. A város ősi magja egy kis szigeten helyezkedik el. A régmúltban félsziget volt, a görögök idejében választották el a szárazföldtől egy csatornával. Az óváros így napjainkban is csak hajóval vagy hídon keresztül érhető el. A szárazföld felől a 17. századi reneszánsz kapun át jutunk be a városba, és ha szabadjára engedjük a fantáziánkat, akkor az időben is megteszünk visszafelé jópár évszázadot.
Dalmácia kincsei – 6. Klis vára és a Hét Kastély-öböl
Mostani kirándulásunk helyszínei várak lesznek. Először a magyar történelem szempontjából is jelentős helyet, Klis várát keressük fel, majd a tengerpartra megyünk, a Splittől északra húzódó Hét Kastély-öbölbe látogatunk el. Klis – Klissza – Dalmácia egyik legjelentősebb vára. Egy hosszan elnyúló szikla tetején magasodik, hármas védőfalrendszerrel, sok bástyával. A várban az egymást követő korszakok építkezései, átalakításai és kiegészítései figyelhetők meg. A legtöbb építmény 18-19. századi, a velencei és az osztrák uralom időszakából való.
Dalmácia kincsei – 5. Split
Mai úticélunk Dalmácia második legnagyobb városa, Split. A római eredetű város legfőbb nevezetessége Diocletianus hatalmas, több mint 3 hektár területet elfoglaló palotája. A szó szoros értelmében nem is nevezhetnénk palotának, hiszen római erődítményez hasonló, védőbástyákkal, saroktornyokkal ellátott gigantikus építménnyel állunk szemben, ami ráadásul az évszázadok folyamán folyamatosan bővült. Új házakkal egészítették ki, az épületek egy része új funkciót kapott, és szinte minden korábban szabadon hagyott helyet beépítettek. Ezáltal egy sajátos, a különböző történelmi korok stílusjegyeit magán viselő építészeti együttes jött létre.
Dalmácia kincsei – 4. Makarska
A dalmát tengerpart kedvelt üdülőhelye a kopár Biokovo hegy lábánál, pálmafákkal szegélyezett, félkör alakú kikötőöböl mentén húzódó Makarska. A mai város egykoron a hegyoldalban elterülő, római eredetű Makar városka kikötője volt. Hamisítatlan dalmát hangulatú település, míves homlokzatú kőépületekkel, sikátorokkal. Makarska jelképe az 1766-ban épült Szent Márk templom. Tornya a város több pontjáról is látható. Közvetlenül a templom előtt, a tér kellős közepén áll Andrija Kačić Miošić (1704-1760) szerzetes, nemzeti költő kedves szobra.
Dalmácia kincsei – 3. A Pelješac-félsziget és Mljet sziget
Dél-Dalmáciában, az Adriai-tenger Split és Dubrovnik közötti részén, egy hosszan elnyúló félszigetet és több, hasonló alakú szigetet láthatunk a tengerpart közelében. Közülük ma a jó borokat adó Pelješac-félszigetet és a természeti értékeket rejtő Mljet szigetét látogatjuk meg. Dubrovniktól 60 kilométerre északra találjuk a Pelješac-félszigetet. Közvetlenül az összefüggő szárazföld és a félsziget találkozásánál két történelmi kisváros helyezkedik el. Az egyik Mali Ston (Kis-Ston), a másik Ston – előbbi a földszoros északi, utóbbi a déli oldalán.
Dalmácia kincsei – 2. Dubrovnik
Az Adria gyöngye, Szent Balázs városa, Dubrovnik Dél-Dalmáciában helyezkedik el. A várost 650-ben alapították egy kis szigeten, elnevezése viszonylag újkeletű, az első világháború lezárását megelőzően Raguzának hívták. A kereskedelemből gyorsan meggazdagodott, az önálló köztársaság gazdasági erejének és nem mellékesen ügyes diplomáciájának köszönhetően sose vesztette el függetlenségét. Fénykorát a 15-16. században élte, a 35 ezres lakosságú köztársaság a világ harmadik legnagyobb kereskedelmi flottáját tudhatta magáénak. A várost körülölelő fal szintén elrettentő erő volt a támadók szemszögéből, azonban mégsem a harcok, hanem az 1667-es földrengés tette benne a legnagyobb károkat.
Dalmácia kincsei – 1. Hol is járunk?
Dalmácia az Adriai-tengerpart keleti részén húzódik. A táj képének meghatározó elemei a tenger és a parton húzódó Dinári-hegység parti övezetének kopár hegyvonulatai. A félszigetekkel és szigetekkel teli, rendkívül tagolt partvonal a hegység süllyedésének eredményeként alakult ki: a hosszan elnyúló völgyekbe benyomuló tengervíz mintegy „leválasztotta” a kiemelkedő területeket. A folyamat kitűnő bizonyítéka a szigetek hegyvidékkel párhuzamos csapásiránya. Dalmácia három részre tagolható: Észak-, Közép-, és Dél-Dalmácia, mindhárom eltérő tájképi adottságokkal rendelkezik.
Séták a szomszéd fővárosban 1-2.
A Medvednica és a Száva síkjának találkozásánál, fontos közlekedési útvonalak metszéspontjában terül el Horvátország fővárosa, Zágráb. A Napóleon idején csupán 7000 lakost számláló város fejlődése a vasút kiépülését követően vett lendületet, a XIX. század második felében. Az Osztrák-Magyar Monarchia hangulatát idézi a vasútállomástól északra elterülő városrész, tágas parkjaival, elegáns épületeivel s a főtérrel. A hegyoldalra felkúszó régi városrész barokk házai, a színes tetejű Szent Márk-templom, a Tkalčićeva vendéglői a békés kikapcsolódás helyszínei.
Partnereink
