Isztria

Rövid isztriai utazásunk végén átkelünk az Učka hegységen, majd ellátogatunk a félsziget északkeleti csücskébe, a kedvelt üdülőhelyre, Opatijába, magyar nevén Abbáziába. Ha Belső-Isztriából Magyarország irányába kívánunk továbbhaladni, ma már megtehetjük gyorsforgalmi úton is, viszonylag gyorsan és kényelmesen. Az utat „akadályozó” Učka-hegységen már alagút vezet keresztül, így a sietős vándornak a kanyargós hegyi utakkal sem kell megküzdenie.

Az Isztriai-félsziget tengerparti részének megismerése után most a belső területekre látogatunk és felkeresünk néhány kis települést. Először Motovun sziklára épült városkáját, majd a várkastélyáról nevezetes Pazint, végül a turisták által szinte egyáltalán nem látogatott Bale települést keressük fel. Belső-Isztriáról feltétlen érdemes tudni azt, hogy az 1970-es években, a tengerparti turizmus fellendülésének időszakában a terület népessége csökkenésnek indult, mivel lakosai a biztosabb megélhetés reményében a tengerpartra költöztek.

Az Isztriai-félsziget nyugati oldalán több hangulatos kisváros található. Közülük nemcsak Isztria, hanem egész Horvátország legnagyobb tengerparti üdülőhelye a 11 ezer lakosú Poreč. A város környékén már a 19. században kezdetét vette a turizmus, ekkor szabadstrandot alakítottak ki, majd az 1910-es évektől szállodák is épültek. A turizmus látványos fellendülése a délszláv háború időszakát leszámítva az 1970-es évektől napjainkig folyamatos.

Pulától nyugatra, a part közelében tizennégy varázslatos szépségű sziget emelkedik ki a tenger vizéből: a Brijuni-szigetek. A természeti, történelmi és kulturális örökség sajátos együttesét magába foglaló szigetcsoportot a szárazföldtől a keskeny Fažanai-csatorna választja el. A kedvező éghajlati adottságoknak köszönhetően a szigetek már a történelem előtti korban benépesültek. A római időkben a Kr. e. 2. századtól látványos fejlődés vette kezdetét a területen, a gazdag polgárok előszeretettel választották lakóhelyül a szigeteket.

A több mint kétezer éves hagyományokkal rendelkező Pula Isztria legnagyobb városa. Legkorábbi lakói az illírek voltak, a rómaiak a területen Kr. e. 178-ban vették át az uralmat. Virágkorát Augustus idején élte, ekkor építették a kikötőt, az amfiteátrumot, a színházat, több templomot és palotát. A középkortól a 18. század végéig velencei fennhatóság alatt állt, majd a 19. században osztrák kézre került.

A Hetedhéthatár előző évfolyamában a horvát tengerpart dalmát vidékein barangoltunk. Most újból visszatérünk az Adriai-tengerhez, és megismerkedünk Isztria néhány nevezetességével. Ellátogatunk több ismert, és a magyar turisták körében is népszerű üdülőhelyre, de néhány kevésbé felkapott, ám annál érdekesebb települést is felkeresünk majd. Mindezek előtt tekintsük át a félszigettel kapcsolatos, alapvető földrajzi és történelmi ismereteket. Isztria az Adriai-tenger legnagyobb félszigete, területe közel 3000 négyzetkilométer.