Pécsi Műhely Archives • Hetedhéthatár
Archívum

Pécsi Műhely

A választott címke 17 íráshoz kötődik

A kör végtelensége

A kör végtelensége címmel nyílik kiállítás Lantos Ferenc műveiből Balatonfüreden a Zsdrál Art Galériában. Dr. Mészáros Flóra kurátori elképzelése szerint Lantos munkásságának, természetelvű koncepciójának kulcsmotívumát, a kört vizsgálja.

LANTOS: műtárgy-hatású kötet született

LANTOS címmel jelent meg a közelmúltban Mészáros Flóra munkája a Zsdrál Art gondozásában. A monográfia többéves kooperáció és kutatás eredménye: Lantos Ferenc (1929-2014) pályájának tematikus áttekintése. A szerző és szerkesztő, Mészáros Flóra célja Lantos nemzetközi kontextusba helyezése és a nagy ívű pálya globális jelentőségének megrajzolása, emellett egy műtárgy-hatású kötet megszületése volt, amely egyedi nemzetközi grafikai s kötészeti megoldásokat követ.

Véglegessé vált történések

„Szándékosan törekedtem arra, hogy a munkáimat ne lehessen kiállítani. Nem akartam művészetet csinálni. Most is az a véleményem, hogy a munkák a legritkább esetben jók, ha megrögzülnek. Persze az így felfogott mű nem zárja ki, hogy az állandó mozgásból ne fixálódjanak helyzetek.” – Kismányoky Károly

Pécsi Műhely dokumentumok: Lépésváltás, Pécsi Műhely film, 1977

A Pécsi Műhely tagjai 1977. januárjában kaptak lehetőséget arra, hogy az előző évben átadott MTV Regionális Stúdiójában valósítsanak meg performanszokat és rögzítsék azokat. Így született meg Ficzek Ferenc, Halász Károly, Kismányoky Károly és Pinczehelyi Sándor egy-egy műve, melyek egyenként is őrzik szerzőik korábbi munkáinak lenyomatait.

Helyiérték – Új szerzemények

A Helyiérték nem az első új szerzeményeket bemutató kiállítás a Ludwig Múzeumban. A mostani annyiban különleges, hogy elsősorban az elmúlt 7–8 évben beérkezett – az NKA kollégiumai segítségével megvásárolt, az aacheni Ludwig Stiftung által letétbe helyezett, illetve művészek és műgyűjtők által adományozott – műalkotások szerepelnek a válogatásban, ezek közül pedig azok a művek, melyek korábban nem voltak láthatók gyűjteményi és időszaki kiállításainkon, tehát a közönség számára az újdonság erejével hathatnak.

Zománcok esti lámpafényben

Mind a négy – nemrég a Megye utcából áthelyezett – nagyméretű zománckép a pécsi Modern Magyar Képtárban olyan belső falakon kapott helyet, melyek az épület üvegfalán keresztül kívülről is láthatók, a leglátványosabban napnyugtakor a műveket megvilágító lámpafényben. Ez a megvilágítás visszautal egy 18. században népszerű múzeumi gyakorlatra, a vatikáni szoborgaléria görög szobrainak fáklyafénnyel való éjszakai megvilágítására.

7 méter 20 centiméter

A Variációk a Színes városhoz – Zománcművészeti kísérletek a magyar képzőművészetben (1967-1972) című időszaki kiállítás (Pécs, Modern Magyar Képtár, Papnövelde utca 5.) kísérőprogramjaként a Baranya Megyei Fiúnevelő Otthonból (Pécs, Megye utca 22.) áthozva – gondos tisztítás és konzerválás után – a Modern Magyar Képtár állandó kiállításában helyeztük el Kismányoky Károly (1943-2018) alkotását.

Két „enfarkába harapó kelgyó”

A Variációk a Színes városhoz – Zománcművészeti kísérletek a magyar képzőművészetben (1967-1972) című időszaki kiállítás (Pécs, Modern Magyar Képtár, Papnövelde utca 5.) kísérőprogramjaként a Baranya Megyei Fiúnevelő Otthonból (Pécs, Megye utca 22.) áthozva – gondos tisztítás és konzerválás után – a Modern Magyar Képtár állandó kiállításában helyezték el Pinczehelyi Sándor (1946) alkotását.

Egy betű látszata

A Variációk a Színes városhoz – Zománcművészeti kísérletek a magyar képzőművészetben (1967-1972) című időszaki kiállítás (Pécs, Modern Magyar Képtár, Papnövelde utca 5.) kísérőprogramjaként a Baranya Megyei Fiúnevelő Otthonból (Pécs, Megye utca 22.) áthozva – gondos tisztítás és konzerválás után – a Modern Magyar Képtár állandó kiállításában helyezték el Ficzek Ferenc (1947-1987) alkotását.

Egy közhely színeváltozása – a pécsi Modern Magyar Képtárban

A Variációk a Színes városhoz – Zománcművészeti kísérletek a magyar képzőművészetben (1967-1972) című időszaki kiállítás (Pécs, Modern Magyar Képtár, Papnövelde utca 5.) kísérőprogramjaként a Baranya Megyei Fiúnevelő Otthonból (Pécs, Megye utca 22.) áthozva – gondos tisztítás és konzerválás után – a Modern Magyar Képtár állandó kiállításában helyezték el Szijártó Kálmán (1946) alkotását.

Variációk a Színes városhoz

Lantos Ferenc, a Pécsi Műhely csoport és a hozzájuk alkalmanként csatlakozó művészek zománcművei számára a Bauhaus vizuális formanyelve és szellemisége az 1920-as években ott alkotó pécsiek (Breuer Marcell, Forbát Alfréd, Johan Hugó, Molnár Farkas, Stefán Henrik és Weininger Andor) révén fontos inspirációt jelentett.

Párhuzamos avantgárd

Párhuzamos Avantgárd címmel nyílik kiállítás 2017. szeptember 29-én 18.00 órakor a Pécsi Galéria M21 kiállítótermében az egykor a hazai művészeti közeg perifériáján működő neoavantgárd művészcsoport, a Pécsi Műhely tevékenységéről és jelentőségéről. A Pécsi Műhely a magyarországi konstruktivista és avantgárd hagyományok megújításán, új vizuális nyelv megalapozásán munkálkodott az 1970-es években.

Kismányoky Károly: Égetett munkák 1973-1983

Kismányoky Károly négy művésztársával együtt – Ficzek Ferenccel, Halász Károllyal, Pinczehelyi Sándorral és Szijártó Kálmánnal – a Pécsi Műhely alapító tagja volt. Kísérletező és megkérdőjelező természete vezette arra, hogy megtagadja a műtárgyak rögzített, végleges formáját, így a végeredmény helyett a folyamatot, az élettelen produktummal szemben az élő tevékenységet részesítette előnyben. Égetéses technikával készült munkáiból nyílik önálló tárlata 2017. július 15-én 18.00 órakor a pécsi Nick Galériában.

A pécsi Jelenkor szelleme költözött a budapesti Ludwig Múzeumba

Kerekasztal-beszélgetést hallgattam meg a Pécsi Műhelyről és tágabb kulturális környezetéről a pécsi Jelenkor folyóirat tagjainak közreműködésével a 2017 június 24-i Múzeumok éjszakája keretében a Budapesti Ludwig Múzeum harmadik emeleti kiállítóterében.

Párhuzamos avantgárd

A Ludwig Múzeumban 2017. április 13 – június 25-ig megtekinthető Párhuzamos avantgárd – Pécsi Műhely 1968–1980 kiállítás egy eddig kevéssé feldolgozott, a hazai művészeti közeg perifériáján működő neoavantgárd művészcsoport tevékenységét és jelentőségét mutatja be, amely csoportnak tagjai a következő művészek voltak: Ficzek Ferenc (1947-1987), Halász Károly (1946-2016), Kismányoky Károly (1943), Pinczehelyi Sándor (1946), Szijártó Kálmán (1946).



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS