Románia
A Cinefesten debütál a Szarajevóban díjazott Libertate’89 – Nagyszeben
A Cinefest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában, szeptember 3-án debütál hazánkban Tudor Giurgiu magyar koprodukcióban készült, a romániai kommunista rezsimet megdöntő forradalom eseményeit feldolgozó Libertate ’89 – Nagyszeben című történelmi drámája. Az eseményre a rendező Miskolcra látogat. A film nemzetközi premierje a Szarajevói Filmfesztivál versenyprogramjában volt, ahol múlt pénteken elnyerte a Nemzetközi Artmoziszövetség (CICAE) különdíját. Az NFI támogatásával készült alkotást – melyben erdélyi magyar színészek, köztük Bíró József, Dimény Áron és Deák Zoltán is láthatóak – novemberben mutatják be a hazai mozik.
Markó Béla kapja idén az Európai Hazafi Díjat
Az RMDSZ egykori elnöke, Markó Béla kapja idén az Európai Hazafi Díjat. Az elismerést három évvel ezelőtt Ujhelyi István európai parlamenti képviselő és Kocsis András Sándor képzőművész-könyvkiadó alapította, amikor 2019-ben közösen felavatták a Magyarországon egyelőre egyetlen, hazánk uniós tagságának emléket állító köztéri szobrot a kispesti Rusz-Bazsant parkban.
A Zsolnay Fényfesztivál legjobbja lett a világelső!
A 2019-es Zsolnay Fényfesztivál fényfestő versenye, a Zsolnay Light Art győztese, Michele Pusceddu megnyerte hétvégén a világ legnagyobb és legrangosabb fényfestő versenyét, az iMapp Bukarest fesztiválon!
Azopan – fotós értékmentés
Másfél éves előkészítő munka után elindult az Azopan Fotóarchívum. A www.azopan.ro egy folyamatosan bővülő online gyűjtemény, amelynek célja átmenteni és elérhetővé tenni a romániai analóg fotózás értékeit az utókor számára. A gyűjtemény önkéntes szerkesztők és segítők munkájára épül, melyhez bárki hozzájárulhat a saját fotóival, amennyiben a kurátorok úgy ítélik meg, hogy a nagyközönség számára is érdekes lehet.
Segélykiáltás a mélyből
Milyen ország az, ahol a felnőttkor küszöbét éppenhogy átlépő fiatalok számára nem az első munkahely keresése, a családalapítás jelenti a legfőbb mondanivalót, hanem az, hogy az emberek megszületésüktől fogva vesztésre ítéltettek? Ahol a csecsemőt kézről kézre adják, hogy egy kicsit mindenki ringassa, majd a sorban utolsó ember leteszi a földre és otthagyja. Ahol a videóinterjúkban megszólaltatott gyermekek legfőbb vágya, hogy a szüleik ne veszekedjenek, hogy apa-anya költözzön haza?
Temesvári séták – 3.
Romániában a Parkvárosként, vagy Virágvárosként ismert Temesvár viszonylag jól karbantartott zöldövezeteiről is híres. Parkok hálózatán sétálhatunk keresztül, amelyek a történelmi városközpontot övezik. Ilyen a Rózsakert, a Központi Park, valamint a Gyerekek Parkja. A Botanikus Kertet a Szövetség terénél találjuk, amely egyike a leggyönyörűbbeknek: megannyi parkosított kertet, fát és virágot találunk itt.
Temesvári séták – 2.
Második cikkem elején szeretnék néhány nagyon fontos várostörténeti adatot megemlíteni Temesvárról. Temesvár speciális helyzetű város. A jelentős katonai erődítmények miatt sokáig nem tudott szabadon fejlődni. Stratégiailag fontos, várvédelmi szempont volt, hogy a külvárosok nem közeledhettek a vár, azaz a belváros felé (legalább egy ágyúlövésnyi volt ez a távolság). Ebben a tiltott zónában nem volt szabad építkezni sem.
Temesvári séták – 1.
Kedves rokoni meghívásnak tettem eleget, amikor a közelmúltban Temesvárra, a „Bega parti metropolisz”–ba látogattam. Ez a bánsági város jelentős szerepet játszott a magyar történelemben, ma azonban a romániai Temes megye székhelye.
Kirándulások az al-dunai szorosok vidékén – 3. Ógerlistye és a Vízimalmok völgye
Rövid al-dunai kirándulásunk zárásaként egy különleges településre látogatunk, az Almás-hegységben fekvő Ógerlistyére. A község tradicionális elnevezése Rudária volt, mai neve pedig a település szülötte után Eftimie Murgu. Itt a szó szoros értelmében él a múlt, mintha néhányszáz évet utaznánk visszafelé az időben. Festményre illő, fasorral szegélyezett úton haladunk a falu felé, előttünk jellegzetes román szekér araszol.
Kirándulások az al-dunai szorosok vidékén – 2. Herkulesfürdő
A Cserna folyó vadregényes völgyében, a Kazán-szorosoktól 25 km-re elhelyezkedő európai hírű Herkulesfürdő vizeinek gyógyító hatását már a rómaiak is ismerték. Neve is innen ered: „Ad Aquas Herculi sacras”, azaz Herkules szent vizeihez. A rómaiak kivonulása után a fürdőhely feledésbe merült, a népvándorlás korában feltehetőleg elpusztult. A római fürdő maradványait a 18. században fedezték fel, majd néhány fürdőházat, fogadót, templomot építettek.
Kirándulások az al-dunai szorosok vidékén – 1. A Kazán-szoros
Az Al-Duna leglátványosabb része a fenséges Kazán-szoros, ahol a Duna valóságos sziklaszűkületbe nyomul. Ma ide látogatunk el, egy hajókirándulás keretében tekintjük meg e fantasztikus tájat, és a nézelődés közben megismerkedünk a vízi út kialakításának történetével is. Orsovánál szállunk hajóra. A Kazán-szoros alsó részén haladunk folyásiránnyal szemben. Mielőtt megérkeznénk a keskeny Kis-Kazán szoroshoz, egy mellékvölgy oldalában megpillantjuk Decebal sziklába faragott domborművét, majd nem sokkal távolabb a folyópart mellé épült kápolnát.
Partnereink
