Történelem

Az előző rész végi megszakítás után – amely a „Hogy készült az ultimátum?” címet viselte, és a liberális „Pécsi Napló” (1892-1944) július 26.-i számában jelent meg –, folytatom ezt a kulcsfontosságú írást, amely később világtörténelmi jelentőségű lett.

A liberális „Pécsi Napló” (1892-1944) július 26.-i, következő kiadása – amelyet szintén az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével idézek meg – már a lenti vészjósló címmel jelent meg: „Háború küszöbén. Szerbia elutasította a monarchia jegyzékét.” Így szólt.

Mielőtt folytatnám a világháborúhoz vezető történések hírlapi fölidézését az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével, érdekességként egy tanulságos cikkel kezdem ezt a részt a konzervatív „Dunántúl” (1911-1944) június 26.-i számából „— Nyaraló pécsiek” címmel.

A konzervatív „Dunántúl” (1911-1944) 1914. július 25.-i – ahogy én elneveztem – „Tintaceruzás rendkívüli kiadása” végén találhatók ezek a történelmi mondatok. Ez amint látható, nem nyomtatott formában készült, és „Éjjel 12 órakor felvett telefon jelentés” címet viseli.

Folytatom a liberális „Pécsi Napló” (1892-1944) július 25.-i száma ezzel kapcsolatos híreinek közlését. „…(Nikola) Pasics Belgrádban. Belgrád, július 25. (Eredeti távirat.) A szerb sajtóiroda jelenti: Pasics miniszterelnök az ország belsejében útját megszakítva, ma reggel 5 órakor visszaérkezett Belgrádba.  Szerbia magatartása.

Ebben a részben először a konzervatív „Dunántúl” (1911-1944) július 25.-i számának hírrovatában található, ezzel kapcsolatos, még nem közölt híreit ismertetem. „…(Nikola) Pasics Belgrádba érkezett.

Az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével közlöm a liberális „Pécsi Napló” július 25.-i száma hosszú vezércikkét, „Csak nyugalom és hidegvér!” címmel – előző napi dátummal.

A konzervatív „Dunántúl” (1911-1944) július 25.-i számának kezdő lapja „Politikai Jegyzetek, Demars — illeték vita — Rehabilitáció” címmel kezdődik – amint ezt az elmúlt rész egyik illusztrációjában látható volt. Lássuk.