Különleges ember

Elzártsága hermetikus,
nagyon csendes embertípus,
nem beszélget, nem is érez,
hozzászokott fekhelyéhez
és a földhöz, mely felette
virágokkal van befedve.

Veszély

Vigyázz, ha
szobroknak szónokolsz,
ne bízd el magadat,
mert szétlapítanak,
ha bolondot beszélsz.

Az ajtóban

– Csengettek – szólt Flóra,
– nyiss ajtót nagypapa! –

Az ifjúságom ült kint,
mint jól nevelt kutya.

Késelés

Leromlott a szervezetem,
mert megoperáltak.

A lelkemet megsértették,
míg a késsel vágtak.

Betegség után

Már jártam odaát,
cirmos jégcsapok
között repültem
és valahol távol
kisütött a Nap.

Már jártam odaát
és angyalnak
éreztem magamat.

Sötétben

Mikor a szemfedőmet
csendben begomboltam,
akkor döbbentem meg,
hisz egyedül voltam.
Holtan.

Vázlat az ifjúságról

Szalad Veled
a gyorsvonat,
imbolygó, részeg
vonalak rajzolják
tűnő arcodat.

Infarktus

Ereimben lerakódott
egy életnyi izgalom.
Egyikük ma elzáródott,
betemet majd sírhalom.

Tisztulás

Már oszlik a köd,
a sűrűje felszállt,
ellibbent vele a
rosszakarat.

Öregség

Szörnyű szép öregség
tört rám máma éjjel:
az ég felől támadt,
simogatott kéjjel.

*

Winkler András verseivel az első soproni Rotary Clubra, az RC Sopronra emlékezik, amelynek alapító elnöke volt 1990-ben. A verseket tartalmazó kötet Vázlatok címmel jelent meg, ez év nyarán.

Megosztás

Tweet