József Attila születésnapja a magyar költészet napja. A 2026-ban száz éves Pintér-kert Arborétumban ezen a napon az irodalom kap fontos szerepet: egy délelőtti „vers-sétára” indulhatunk az arborétum kanyargós ösvényein.
Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum elkészítette a Jókai (érthetően) című kötetét, amely Az arany ember 14. fejezetének és az Egy komondor naplója című novellának az érthető nyelvi szintű fordítását tartalmazza.
Heinrich Heine Memento című versét leginkább Babits Mihály fordításában ismerjük. Mintája a tökéletes műfordításnak, akárcsak a Jeszenyin-mű (Bokraink között már az ősz barangol) Rab Zsuzsa átköltésében. Eldőlt a vita: a jó fordítás tartalmában, szellemiségében bizonyos szinten igazodik az eredeti szöveg nyelvi megformáltságához, de attól kissé el is térhet.
Baranya megye tárgyi és szellemi néprajza iránt a fokozottabb érdeklődés az 1920-as 30-as évek elejére tehető. A 20. század harmadik évtizedében kezdte meg gyűjtő munkáját Kiss Géza, Banó István és Berze Nagy János
Ha valaki szeretné megtudni, hogy a gyermekvers (és általában a vers) miért szép, akkor – gyermek és felnőtt egyaránt – inkább csak a megsejtésére tud támaszkodni. A részletesebb, tudatosabb elemzés a stíluskutatók feladata.
A gyermekversek szókincse és nyelvi megformáltsága nagyjából egyezik a „nagy versek” (a felnőttek számára írt versek) szókincsével, szövegszerkezeti sajátosságaival. A témát és a szóválasztást azonban meghatározta e versekben az is, hogy az író alkalmazkodott a gyermekek életkori sajátosságaihoz.
A népnyelv, a népi kultúra tanulmányozása során juthatott Pákolitz István arra az elhatározásra, hogy – főleg pályája legelején – népdalszerű verseket is írjon.
Minden tehetséges író a valóság megismerésére és feltárására törekszik Művében megörökíti a világ jelenségeinek összefüggéseit, ellentmondásait; a szépirodalom nyelvi eszközivel ábrázolja, megjeleníti életének és környezetének főbb eseményeit, a történésekkel kapcsolatos élményeit, érzéseit, gondolatait.
Ma délután adták át Stockholmban az idei irodalmi, fizikai, kémiai, orvosi-élettani és közgazdasági Nobel-díjakat. A ceremónián a Nobel Alapítvány nevében Astrid Söderbergh Widding, a kuratórium elnöke köszöntötte a díjazottakat, aki a díjazottak tevékenységét méltatva Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díjáról is beszélt.
December 6-án, Mikulás napján ünnepelhetnénk Bertók László 90. születésnapját. Városunk jeles költője – sajnos – ezt nem érhette meg. Aggódva figyeltük, hogyan küzd kitartóan a reá rontó betegségek ellen. Ereje fogytán is megtette naponta az utat a Király utcai lakása és a Barbakán között. Magába temetkezve, kissé roskadtan ballagott az ember-erdőben.
Impresszum | Facebook | Soundcloud | RSS | Hoszt: Infocsoport | WEB: Netmester Produkció | Copyright © 2026 | WordPress Theme by MH Themes
