Irodalom Archives • Hetedhéthatár
Archívum

Irodalom

A választott címke 59 íráshoz kötődik

Paul és Virginia – zsenik egy „túli” világból

Ahogy, egykoron „A Görög”, Gauguin se felejthette el gyermeki világát. Grecoban Kréta, Gauguinben pedig Peru volt az, ami örök nyomokat vésett lázongó lelkükbe. Elvégre ott voltak cseperedő kisdedek. Aztán az ifjú és felnőtt kor tapasztalatai, ha lehet, még távolabb repítette őket abból a társadalomból, melybe létezésük kényszere vitte őket.

Híres írók, híres háza

V. rész: Françoise Sagan ruletten nyert kastélya és fényűző párizsi lakása. Egy tizennyolc éves lány, Françoise Quoirez bekopog René Julliard kiadó ajtaján, kezében első regénye, a Jónapot búbánat kéziratával. Miután Julliard elolvasta a művet, aláírja a szerződést a lánnyal.

Híres írók, híres házak

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia 1957-ben Albert Camus-nek ítéli oda az irodalmi Nobel-díjat. Ennek összegéből 1958-ban az író a festői Lourmarinben megvásárol egy impozáns házat. Az író lánya, Catherine így emlékezik vissza a ház megvételére: „1958-ban talált rá. Emlékszem, egy ködös, enyhe szeptember volt.

Híres írók, híres házak

Az iskola és egyben lakóház, a francia irodalom egyik leghíresebb regényének, Az ismeretlen birtoknak színhelye. A könyv élményalapja: az 1905-ben tizenkilenc éves Alain-Fournier reménytelen szerelembe esik egy Yvonne de Quiévrecourt nevű lányba. A párizsi Grand Palais egyik kiállításáról kijövet látja meg Yvonne-t.

Híres írók, híres házak

Boris Vian rendkívül sokoldalú volt: mérnök, író, költő, zenekritikus, jazztrombitás, színész, festő. Műveit számos nyelvre lefordították, köztük magyarra is. Legismertebb regényei a Tajtékos napok, a Pekingi ősz és a Szívtépő. A lakás, ahol Boris Vian 1953-tól 1959-ben bekövetkezett haláláig lakott, az egyik legkülönlegesebb művészotthon volt.

Híres írók, híres házak

Egy új sorozatban híres írók házait mutatom be, ahol éltek, alkottak vagy valamilyen szoros kötődésük volt a lakhelyhez. Így közelebb kerülünk magukhoz az alkotókhoz és műveikhez is. Elsőként Marcel Proust Az eltűnt idő nyomában című regényének legfontosabb színhelyét ismerjük meg.

Guillaume Apollinaire és Marc Chagall barátsága

Marc Chagall 1887. július 7-én született az oroszországi Vityebszkben, kilencgyermekes, vallásos, ortodox zsidó családban. Tizennyolc évesen, huszonhét rubellel a zsebében Szentpétervárra utazott, hogy művészeti tanulmányokat folytasson. 1910-ben a művészetek fővárosába, Párizsba érkezett.

Zöldült az Ördögkatlan

Október végén faültetéssel és ősbemutatóval köszöntek el a szervezők és a befogadó falvak a vírus-sújtotta 2020-as évtől. Nem hozott szerencsét nekik a 13-as szám: a 13. Ördögkatlan Fesztivált rendezték volna az idei nyáron, ám nem csak ezt, de a pótlásának szánt, őszi Ördögkatlan Napokat is el kellett hagyni a járvány miatt.

Albert Camus városai – 2. rész

Prága − 1936 nyarán Camus feleségével, Simone-nal és barátjukkal, Yves Bourgeois-val ellátogat Innsbruckba és Salzbourgba. Prágába egyedül érkezik Camus: „Este hat órakor érkeztem Prágába. A pályaudvarról a kertek mentén haladtam, és csakhamar a Wenceslas sugárúton találtam magamat.

Párizs legszebb parkjai – 2. rész

A Monceau park és a Montsouris park. A Monceau park Párizs 8. kerületében található, Párizs egyik legszebb parkja. A park megépítését Orléans-i Lajos Fülöp József királyi herceg rendelte meg 1770 körül és III. Napoléon avatta fel 1861-ben.

Tóth Péter Lóránt versvándor előadása elmarad

Sajnálatos ok miatt Tóth Péter Lóránt október 12-re tervezett pécsi előadása elmarad. A versvándor, Radnóti- és Latinovits Zoltán-díjas versmondó, tanár, a Káplár László Jó Ember Díj 2016. évi díjazottja október 12-én, hétfőn fél 7-től a Pannon Magyar Házban (Pécs, János u. 22.) adta volna elő a „…lélek vagyok, élni szeretnék!” című pódium műsorát Radnóti Miklós és a többi áldozat emlékére.

Párizs legszebb parkjai – 1. rész

A Hetedhéthatárban − nevéhez hűen − már elkalandoztunk Párizs irodalmi kávéházaiba (http://hetedhethatar.hu/hethatar/?p=60193). Ezúttal pihenjünk meg legszebb parkjaiban. Első rész: A Luxembourg-kert és a Füvészkert (Jardin des plantes) A Luxembourg-kert története egészen 1611-ig nyúlik vissza.

Don Quijote a képzőművészet tükrében − 8.

A modern kor Leonardo da Vincijének Raymond S. Stites, a National Gallery of Art kurátora, Leonardo-szakértő nevezte Szász Endrét. Szász Endre „Munkácsy Mihály-díjas magyar festő, grafikus, porcelán, látvány-, divat- és ékszertervező, a XX. századi művészeti élet meghatározó, iskolateremtő egyénisége.

Százhatvan éves a Montmartre művészkabaréja

A Magyar Wikipédia ezt írja a Montmartre eredetéről: „A legenda szerint a domb azért kapta a Mons Martyrium (Mártírhegy) nevet, mert 250 körül a rómaiak itt fejezték le több mártírral együtt Szent Dénest.” De van egy másik etimológiája is a Montmartre-nak, amelyik nem egy legendán, hanem történelmi tényeken alapul.

Egy disztingvált erotomán: Guillaume Apollinaire

Guillaume Apollinaire (1880-1918) költészete barátságaiból és szerelmeiből táplálkozik. Prózai írásait, verseit és levelezését egyaránt a túlfűtött erotika hatja át. Irodalmi karrierjének kibontakozása előtt Apollinaire két pornográf regényt írt. A Les Exploits d’un jeune Don Juan (Egy ifjú Don Juan emlékiratai) szerzője: A. G.



Archívum

Hirdetés