Oroszország volt a 2005. április 21-24 között megrendezett XII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége. Brazília nem vett részt a fesztiválon, Paulo Coelhot ők hívták meg. Coelho 1947-ben Rio de Janeiróban született, az ABL (Brazil Irodalmi Akadémia) tagja. Akkor megjelent könyve, a Zahir magyarországi megjelenésével szinte egy időben érkezett hazánkba.
Már nem túlzás kijelenteni, hogy ha szeptember, akkor PécsLit Fesztivál! Idén ugyanis negyedik alkalommal várja az irodalom és az olvasás szerelmeseit a Csorba Győző Könyvtár és a Jelenkor folyóirat közös eseménysorozata. Érdemes most bejelölni a naptárban a 2024. szeptember 9-14-ig tartó időszakot!
Július 30-án, kedden kezdődik az immár 17. alkalommal megrendezésre kerülő Ördögkatlan Fesztivál, amely mára szinte felnőttkorba lépett. Pécstől délre, a legjobb magyar borok vidékén, néhány kicsi faluban (Nagyharsány, Beremend), a Szoborparkban, a Vylyan és a Mokos Pincészet tereiben. Baranya legnagyobb összművészeti fesztiválja július 30 és augusztus 3 között 400 programnak és produkciónak ad otthont.
Magyarország EU-tagságának húsz éves évfordulója alkalmából huszonnégy európai város tűnik fel Burger Barna kameráján keresztül, és a képekhez írt szövegek részletei által a Petőfi Irodalmi Múzeum 2024. július 8-án 18.00 órakor nyíló szabadtéri kiállításán. A 2017-ben elhunyt fotóművész utolsó munkájában a képek és a hozzájuk írt novellák kerülnek dialógusba, a nyelv és a fény szilánkjainak kaleidoszkópszerű játékára épülve – ebből láthatnak a PIM látogatói egy szemelvényt.
A Petőfi Irodalmi Múzeum 70 éves működése alatt fényképész-generációk váltották egymást, alakítva az irodalom vizuális tablóját. A halandóság törékeny arcai fotókiállítás második része, A múzeumi fényképészek íróportréi ezeknek az évtizedeknek napi munkájába ad betekintést, amely a műtárgy-felvételek, reprodukciók készítése, kiállítások és irodalmi események, helyszínek fényképezése, kiadványok anyagának fotózása mellett írói arcképek megörökítését jelentette.
József Attila születésnapja immár 60 éve a magyar költészet napja. A pécsi Pintér-kertben ezen a napon az irodalom kap fontos szerepet: egy délutáni „vers-sétára” indulhatunk az arborétum kanyargós ösvényein. A séta állomáshelyein – többek között a kis tó, a pavilon és a várrom mellett – a Hetedhéthatár Magazin szerzői mondják el saját költeményeiket.
Petri György (1942–2000) író, költő és esszéista pályafutása során kritikusan figyelte meg a társadalmat, és írásain keresztül próbálta megérteni annak változásait. Petritől mindig is távol állt az intézményesülés. A szabályokat, a kötelezettségeket megkérdőjelezte, és inkább a sajátos meglátásait követte.
Immáron harmadik alkalommal ítélték oda a Bertók László Költészeti Díjat. Az elismerést minden évben a költő születésnapján, december 6-án adják át Pécsett, ünnepi műsor keretében. Az idei év különlegessége, hogy az életműdíjas költő mellett egy fiatal pályatársat is kitüntetnek majd.
A Madách Imre születésének 200. évfordulója alkalmából pénteken megnyílt kiállítás Az ember tragédiája történeti színei közül az Eszkimó szín disztópiájára és közvetlen előzményeire fókuszál. Az utolsó színben a bolygó szinte élhetetlenné válik és az emberi civilizáció radikális változásokon megy keresztül.
– Hogyan születik meg egy vers?
– Egy költemény megszületését egy titokzatos birodalomban és időben való előkészület előzi meg, ahonnan megkaphatjuk a ritka inspirációs pillanatokban az úgynevezett gondolat-formákat. Ezek egy bizonyos pillanatban gondolatokká válnak, szó-alakot öltenek, majd szavakká válnak, amik utána visszaadják, tükrözik az élettapasztalattól függően a költő érzékenységét és tehetségét, az eddig még ki nem mondott gondolatokat.
Tücsökének címmel nyílt meg a közelmúltban megrendezett PécsLit Fesztivál keretében Fűkő Béla DLA szobrászművész kiállítása a pécsi Tudásközpontban. Az október 13-ig megtekinthető tárlat különleges módon ezúttal nem szobrokat, hanem kollázsokat, rajzokat vonultat fel. Az alkotásokon magyar írókat és költőket láthatunk. Az alábbiakban válogatást mutatunk be a kiállításon megtekinthető alkotásokból.
Augusztus utolsó hétvégéjén immár hatodik alkalommal tartották meg Kisszékelyen a Lázár Ervin- és Vathy Zsuzsa-emléknapokat, amelynek főszervezője Tamási Éva volt. Én második alkalommal vettem részt ezen az eseményen, és nagy várakozással tekintettem a hétvége elé.
Az idei évben a már megszokott módon, most is hat napig, szeptember 11. és 16. között, közel 50 programmal várják a szervezők az irodalom és az olvasás szerelmeseit a PécsLIT Fesztiválon. A Csorba Győző Könyvtár és a Jelenkor folyóirat közös eseménysorozatára számos újkötetes szerző érkezik, ismét lesznek irodalmi gyermekprogramok, külföldi vendégek, illetve több kísérőprogram is. Részletes információk a programokról a rendezvény honlapján találhatók.
A közel százezer látogató és a szervezők azt élhették meg öt napon át, amit egyik örökös védnökük, Törőcsik Mari oly sokszor emlegetett annak idején: Isten tenyerén bújtak itt össze mindannyian, és ez a tenyér mindig a legjobbkor tolta félre a sötét felhőket felettük. A 16. Ördögkatlanban sokszor megeredt az eső, sőt lecsapott a vihar is, de szinte mindegyik programot meg lehetett tartani. Kegyes volt a természet a fesztiválozókhoz Nagyharsányban és Beremenden, az esemény két fő helyszínén.
Életének 96. évében, hétfőn elhunyt Lator László Kossuth-díjas és József Attila-díjas költő, műfordító, esszéista, a nemzet művésze, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja. Lator László 1927. november 19-én született az akkor Csehszlovákiához, ma Ukrajnához tartozó Tiszasásváron. Egészen kicsi gyerekként kezdett verselni, apjától kapta meg Négyesy László Magyar verstanát, ebből tanulta meg, milyen versformák léteznek. Első versei a Prágai Magyar Hírlap gyerekmellékletében, majd különböző diákújságokban, később a Magyarok és a Válasz című folyóiratokban jelentek meg.