A karácsonyi jókívánságok postára adásához a Magyar Posta – az elmúlt évekhez hasonlóan – 2021-ben is értékjelzés nélküli, Belföld felirattal ellátott, öntapadós forgalmi bélyeget bocsát ki. Az alapváltozat ötven bélyegképet tartalmazó ívben, a speciális, fenyőillatú változat pedig öt bélyegképes kisívben készült.
A járványügyi intézkedések miatt elmaradó előadások közül a Magyar Állami Operaház repertoárjából talán egy előadás sem hiányzik úgy a közönség számára, mint a karácsonyi időszak elmaradhatatlan mesebalettje, A diótörő. A dalszínház ezért ünnepi meglepetésként az OperaLive közvetítés-sorozat különkiadásában 2020. december 24-én egy napra elérhetővé teszi az előadás felvételét az Operaház Facebook-oldalán és az ORIGO hírportál felületén.
A mindenki karácsonyfájának utolsó, 1989 utáni, napjainkig tartó korszakát szemlélve megállapítható, hogy az új politikai érában nehézkesen folytatódott a pécsi mindenki karácsonyfájának sorsa. Igazi útkeresés volt ez a periódus, akárcsak a magyar társadalomnak. Valamivel több, mint 20 év elteltével azonban a főtéri hatalmas fenyő ismételten megtalálta helyét a pécsiek adventi készülődésében, egy hagyománnyá váló közösségi rendezvénysorozat stílszerű kelléke lett.
Viktor gondolatban megveregette a vállát, amiért már napokkal korábban nekifogott a bevásárlásnak. Három napjába telt, mire beszerzett mindent, ami a tökéletes ebédhez kell. Le akarta nyűgözni Emiliát. A nő fenyőillatba burkolódzó lakásába lépve először is megszabadult a szatyroktól.
Múlt héten a mindenki karácsonyfájának II. világháborút megelőző pécsi hagyományait mutattuk be. Ma annak járunk utána, hogy 1946-1989 között milyen alapvető változásokon ment keresztül a hagyomány, hogy lényegült át az egykori vallási (később „klerikálisnak”) tartott tartalom egyfajta össztársadalmi, csoportkohéziót elősegítő ünnepi kellékké. S mint látni fogjuk, idővel nem is csak a karácsony kellékévé…
Írásunk apropóját az adja, hogy a múlt hétvégén Pécs főterén felállították a „mindenki karácsonyfáját”. Cikksorozatunkban annak járunk utána, milyen hagyományokra tekint vissza ez a közkedvelt szokás, mióta állítanak Pécsett közös, városi karácsonyfát, a hagyomány milyen jelentésváltozáson esett át az idők folyamán, s milyen érdekességek – esetleg emlékezetes események – fűződnek hozzá.
Magyarországon idén Giovanni Battista Salvi (1609-1685), szülőhelye után Sassoferrato néven is ismert olasz barokk festő Mária az alvó gyermek Jézussal című műve került a karácsonyi bélyegre. Salvi alkotása – amely a párizsi Louvre gyűjteményében található – a bélyegen kívül a hozzá tartozó borítékon is megjelenik.
A számítógép előtt üldögélek, és érzem, valami nagyon szépet kellene írnom a Karácsonyról, az ünnepekről, a szeretetről. De hiszen előttem már annyian, annyi szépet írtak, hogy újat már én sem tudnék mondani. Épp lemondok az ötletről, amikor egyik Facebook ismerősöm telefonhívást kezdeményez. Fogadom. Pár pillanat és már hallom is a hangját.
Kuporgok a toronyszobában. Odakinn talán havazik, talán ajándékaikat bontogatják fenyőillatú szobákban a boldogok. Talán tűzszünet van a háborúzók között is ezekben az órákban.
Több mint 3 millió magyar száll majd repülőre, buszra vagy vonatra az ünnepek előtt, hogy a családjával töltse a karácsonyt. A magyar válaszadók 15 százaléka külföldről érkezik majd, míg 28 százalék másik városba fog utazni az ünnepekre egy friss kutatás szerint.
Az Eötvös József-díjas dalénekes, Bodza Klára 2018. december 21-én Budapesten a Párbeszédek Házában 18 órai kezdettel „Karácsonyi éjfélóra” címmel énekel neves művészek társaságában. Az adventi hangulatban bizonyára sok embernek szerez örömet. Aki a korábbi években itt tartott műsorait látta és hallotta, biztosan egyetért velem.